Április végétől ismét büntethetővé válhat a sértő jelképhasználat

Újraszabályozhatja az önkényuralmi jelképek tilalmát hétfőn a parlament, így a jövőben csak a köznyugalmat zavaró, az áldozatok méltóságát sértő jelképhasználatot üldöznék.

Május 1-jén vörös csillaggal követel majd „munkát, kenyeret és fedelet a népnek” Vajnai Attila. A Munkáspárt 2006 politikusa Facebook-oldalán azt írta: pártja az alapvető emberi jogok, köztük a szociális jogok védelmét tartja elsődleges céljának a jelenlegi rezsimmel szemben. A Századvég 2013 februárjában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság többsége nem ért egyet az Ab döntésével.

Szavazás lesz a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény módosításáról is, ennek révén egyszerűbben nyithatnának magyarországi befektetési számlát a külföldön élő magyarok.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló javaslat esetében még csak módosító indítványokról döntenek. Köztük arról a bizottsági javaslatról, amely a szemétszállítási díjaknál a 2012. áprilisi árakat venné az idén július 1-jétől esedékes tízszázalékos csökkentés alapjául. E szerint a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szemétszállításért. Az indoklás szerint ez a megoldás azért szükséges, mert tavaly április és december között több helyen nagyobb mértékben emelkedtek az árak.

Hétfőn nem kezd új törvényjavaslat tárgyalásába, de több indítvány részletes vitáját is lefolytatja az Országgyűlés. Így szó lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól, köztük arról a fideszes módosító javaslatról, amely az állampárti múltat – például az MSZMP-tagságot – is kockázati tényezőnek minősítené.

Ugyancsak megvitatja a Ház a negyedik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó törvénycsomagban javasolt változtatásokat. Ezek között szerepel a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetőinek indítványa, amely az Európai Bizottság aggályaira válaszul megengedné, hogy a pártok a kereskedelmi médiában is hirdessenek – ingyen – az európai parlamenti választási kampányban, és szűkítené az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét.

Kedden elsőként a felsőoktatási törvény módosításáról nyílik vita. Eszerint az állami ösztöndíjjal tanulóknak a diplomázást követő húsz éven belül kellene Magyarországon ledolgozniuk a tanulmányi idejüket, és nem a képzési idő kétszeresét, mint a kormány korábban, a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel kötött megállapodás előtt tervezte.

Részletes vita lesz a köznevelési törvény módosításáról – így szó eshet majd arról a kormánypárti javaslatról, amelynek értelmében az iskolák 20 helyett 25 százalékkal térhetnének el a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól az első osztályosok beiskolázása érdekében.

Megtárgyalja a parlament kedden azt a kormányjavaslatot is, amely nem az öregséginyugdíj-minimumhoz igazítaná, hanem konkrét összegben határozná meg a fogyatékossági támogatást, amelyet később a nyugdíjakkal egyszerre emelnének. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ezt azzal indokolta, hogy a nyugdíjminimum 2009 óta nem emelkedett.