Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni minden kérdésben. Valóban rugalmasabb és arányosabb rendszer jött létre, ez az uniónak is elvárása volt – emelte ki a tárca vezetője, aki utóbbival összefüggésben utalt arra, hogy felére csökkent az eredetileg a képzési idő kétszeresére tervezett magyarországi munkavállalással vagy vállalkozói tevékenységgel eltöltendő idő.
A megállapodásról szólva közölte azt is, hogy a különböző szakmacsoportoknál – a képzés költségei alapján – eltérő visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg. A tárca vezetője kifejtette: Magyarországon felsőoktatási intézményben háromféle módon lehet tanulni, állami ösztöndíjjal, önköltséges módon és a Diákhitel2 konstrukcióval.
Jelezte: a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását – amely az állami ösztöndíj feltételeit rögzíti – már benyújtották a parlamentnek, és ezt a módosítást eljuttatják majd az Európai Unióhoz is. Ez a módosítás biztosítja, hogy időben fejeződjenek be a tanulmányok, ehhez ragaszkodtak az első perctől – rögzítette a tárca vezetője, aki köszönetet mondott Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak a konszenzuskereső munkájáért. A január 11-én létrejött kerekasztal munkája folytatódik, a felsőoktatás stratégiai kérdéseiről, a finanszírozásról, a szakok struktúrájáról tárgyalnak a felek.
A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy a hallgatói szerződést aláíró diákok bármely adata a titkosszolgálatokhoz kerülhetne, elmondta: a nemzetbiztonsági szolgálatok csak a törvényes feltételek fennállása esetén gyűjthetnek adatot, ahogy eddig, a korábbi szabályozás nem változott. Ezt a nemzetbiztonsági törvény szabályozza, a szolgálatok nem kapnak pluszjogosítványt.
Balog további felvetésre közölte: azt az idei felvételi eredmények alapján látják majd, hogy az egyes kategóriákban hányan tanulhatnak.
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke üdvözölte a hallgatói nyilatkozatról szóló megállapodást, és azt mondta, fontos, hogy egységes stratégia alapján határozzák meg a felsőoktatás jövőjét és ehhez igazítsák a szakstruktúra, a finanszírozás és a felvételi kérdését.