Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy a kerekasztal tevékenysége nem ér véget, és elkezdődik az a munka, amely stratégiai és közvetlenül az oktatás minőségét érintő kérdésekkel foglalkozik.
A hallgatói nyilatkozatokkal kapcsolatban kiemelte: „könnyített megoldás” született, de azt, hogy eléri-e a kívánt hatást, az idő dönti el. Megismételte, hogy a hallgatói nyilatkozatot nem látják biztos megoldásnak arra a problémára, amelynek a megoldására létrejött, de pozitívumként említette, hogy azoknak a terhein, akik már aláírták a szerződést, sikerült enyhíteni.
Azzal összefüggésben, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelhetik a hallgatói nyilatkozatot aláíró diákok adatait, azt a megnyugtató választ kapták, hogy ez a szabályozás nem változott, eddig is benne volt a jogszabályban – mondta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szintén üdvözölte a megállapodást, s megnyugtatónak nevezte. Hozzátette: rögzítették azokat a kérdéseket, amelyeket a jövőben a felsőoktatásban meg kell oldani. Hozzátette: a maguk részéről még aktívabban részt vesznek a kérdések megtárgyalásán.
Kerekes László, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke – csatlakozva a megállapodást üdvözlőkhöz – azt hangsúlyozta: örömmel vesznek részt a jövőben is ebben a munkában.
Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a megoldás olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben a hallgatók nem akarnak elmenni Magyarországról. Üdvözölte, hogy a kerekasztal folytatja a munkáját, hangsúlyozva: a felsőoktatási dolgozók helyzetén javítani kell. Minőségi felsőoktatásról az ott dolgozók anyagi és erkölcsi elismerése nélkül nem lehet beszélni – mondta.
A Felsőoktatási Kerekasztal január közepén alakult és a hónap végén tartotta első ülését. A tanácskozás a szakminiszter és a HÖOK által aláírt részmegállapodás alapján jön létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – például a rektorválasztást, a képzési struktúrát, a felvételi eljárást, az új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszert – tekinti át.
