Balog nyolcpontos megállapodást kötött a diákokkal

Nyolc pontból álló egyezséget kötött az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.

KG
2013. 01. 21. 13:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.

A kormány törekszik arra, hogy a fenti szakokon a 240 pontot elérő vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson a magyar állami ösztöndíjas férőhelyet – olvasható az aláírt dokumentumban. A megállapodás szerint a felek tudomásul veszik, hogy az Országgyűlés eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, így a felsőoktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ.

Folytatódhat a felsőoktatás átalakítása

A felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források. Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. Elhatározták továbbá, hogy áttekintik a hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást, és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki.

A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit (többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer) tekinti át.

Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felsőoktatás az elmúlt húsz év folyamatainak eredményeképpen, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség – mutatott rá.

Az intézmények pénzügyi helyzetének áttekintését hangsúlyozva megemlítette, van olyan egyetem, amelyik azt jelentette, hogy az elmúlt év végén 2,5 milliárdos megtakarítása volt. Az intézmény nevét ugyanakkor a tárca vezetője egyelőre nem kívánta elárulni. Hozzátette: egyetértés volt abban, hogy ez egy ideiglenes megállapodás, azaz erre az évre szól. Fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak – jegyezte meg. Szintén azonosak voltak az álláspontok azt illetően, hogy a felsőoktatási forrásokat növelni kell, és mint mondta, a korábban említett 23-25 milliárd forintra vonatkozó ígéretüket továbbra is fenntartják.

„Más szereplők is vannak a pályán”

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hangsúlyozta: részmegállapodást írtak alá, amely a felvételi előtt álló diákok érdekében született. Kiemelte: az egyezség alapján idén nincs egyetlen olyan szak sem, ahol csak tandíjas képzés lenne. A meghatározott pontszámok magasak, ugyanakkor ha kiderül, hogy túl magasak, akkor a miniszter a megállapodás alapján korrekciót hajt végre. Kitért arra is, hogy a munka jelentős része még most következik. Tematizálták azokat a kérdéseket, amelyekben változások várhatók, ezek részleteit közösen dolgozzák majd ki.

Arról, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) részvétele miként alakul az egyeztetéseken, a miniszter kifejtette: a megbeszéléseket a hallgatók megválasztott képviselőivel, az oktatók, professzorok képviselőivel és a gazdaság szereplőivel kívánják lefolytatni. Tudják, hogy „más szereplők is vannak a pályán”, és tudomásul veszik, hogy a hallgatói önkormányzatok közvetítsék más civil szervezetek kéréseit, követeléseit, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos egyeztetéseken olyan szereplők legyenek jelen, akiknek mandátumuk van, és megválasztott szervezetek. A hallgatói önkormányzatokat a felsőoktatási törvény is a hallgatói érdekképviselet megjelenítőiként rögzíti – jegyezte meg.

Nem szerveznek újabb megmozdulásokat

Nagy Dávid hozzátette: azon az állásponton vannak, hogy a lehető legszélesebb kört kell bevonni az egyeztetésekbe, azokat a szervezeteket, amelyek ennek ellenére sem kapnak meghívást a kerekasztalra, a jövőben is tájékoztatják majd. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a HaHa februárban demonstrációt szervez, azon részt vesznek-e, megerősítette korábbi álláspontjukat: amíg a tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak, nem szerveznek megmozdulásokat, ugyanakkor az együttműködés nemcsak az egyeztetésekre terjedhet ki, hanem adott esetben a véleménynyilvánítás megszervezésére is.

Az esetleges megmozdulásokról a miniszter azt mondta: a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított, utcai megmozdulások törvényes formájában is. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy van-e olyan nyomós ok, amely miatt utcára akar menni – fogalmazott.

A minőségi oktatás a cél

Az emberi erőforrások minisztere korábban elmondta: a köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja, hogy minőségi és versenyképes oktatást alakítsanak ki. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen – hangoztatta pénteken Balog Zoltán a II. Nemzeti Köznevelési Konferencián.

Lesznek államilag finanszírozott helyek azon a tizenhat szakon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni – erről állapodott meg Balog és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) január 17-én. A hallgatói szervezet elnöke szerdán azt mondta: a tárgyaláson arra kívánnak fókuszálni, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely.

A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?

A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat.

Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért.

A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, aminek következményeként jött a már-már tradicionális hídfoglalás, utána kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.