Akár százezer diák is pénz nélkül léphet be a felsőoktatásba

Lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.

BuL
2012. 12. 06. 10:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerdai maratoni kormányülésen számos fontos döntés született, a felsőoktatás 2013-as keretszámai közül a sajtóban jó néhány már napvilágot látott, s néhány dolgot egyértelművé tett a csütörtöki, hosszadalmas kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András, illetve Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, ismertetve az új felsőoktatási koncepciót.

Lényegében nem kommentálták, illetve helyben hagyták a keddi sajtóhíreket, melyek szerint 10 480-an tanulhatnának teljesen ingyenes képzésben automatikusan, míg 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szak-, alap- és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. Így jönne ki a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban a 74 110 fő, ennyiben állapítaná meg a kormány a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Ötvenezer helyett százezren

Giró-Szász a tandíjról beszélőknek egyértelművé tette, eddig 50 ezer érettségiző juthatott be azonnal pénz nélkül a felsőoktatásba, most, a diákhitel-konstrukcióknak köszönhetően akár százezer diák is mindenfajta pénzeszköz nélkül megkezdheti felsőfokú tanulmányait. A kormányszóvivő megemlítette, a London School of Economics kiadványa is alátámasztja, a magyar diákhitelprogram az egyetlen járható út.

A kormánydöntés hátterében az áll, hogy a kabinet hatékonyabbá kívánja tenni a felsőfokú képzést oly módon, hogy az eddig nemritkán kontroll nélkül áramló adóforintok koncentráltan azokra a szakokra jussanak, amelyekre a magyar gazdaság motorjának működéséhez szükség van, ne pedig olyanokra, ahonnan munkaerő-piaci szempontból értéktelen diplomák tulajdonosai kerülnek ki.

Kancellárok a rektorok mellett

A döntés értelmében a mindenkori szakminiszter hatáskörébe kerül annak meghatározása, hogy milyen megoszlásban finanszírozzon képzéseket az állam, de két fő szempontot figyelembe fog venni: a hallgatók „lábbal szavazását”, illetve a munkaerő-piaci igényeket: „A fő cél az, hogy aki bekerül a felsőoktatásba, diplomához jusson, és el is tudjon helyezkedni” – tette egyértelművé Giró-Szász. Korábban, mint erről Maruzsa a tájékoztatón említést is tett, ez úgy nézett ki, hogy az egyetemek az érkező pénzeket saját hatáskörben szétteríthették a szükséges képzések, valamint az olyan szakok között, amelyek tömegével termelték ki az állástalan diplomásokat, „nem volt az a pénz, amit nem tudtak elkölteni”. Maruzsa Zoltán egy példán szemléltette a pazarlást: ötfős szakokat nem fog finanszírozni az állam, szívesen indított minden intézmény nemrégiben nemzetközi tanulmányok szakokat, amelyre fölvesznek néhány hallgatót, ez pedig nem tartja el sem a tanárokat, sem a képzési helyet.

A felsőoktatással kapcsolatos további döntés, hogy az oktatási és kutatási területen továbbra is autonómiát élvező rektorok mellé gazdasági vezetőket, úgynevezett kancellárokat neveznek ki, akik többek közt azért felelnek majd, hogy a korszerű képzési formákra valóban el is jusson a közpénz, illetve ha Magyarországnak középtávon adott esetben több agrármérnök és informatikus kell, akkor az állam azt finanszírozza.

November 21-én az erőforrástárca azt a javaslatot tette a kormány asztalára, hogy 53 640-en kezdhessenek állami finanszírozású vagy részösztöndíjas képzésen 2013 szeptemberében – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340, részösztöndíjjal 5 ezer, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

Az Emmi eközben négyszáz hátrányos helyzetű fiatalnak segít az Út a felsőoktatásba ösztöndíjprogramon keresztül.

Az MNO korábban arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor bejelentése alapján a Diákhitel 2 mindenkinek lehetővé teszi, hogy anyagi helyzetétől függetlenül folytasson felsőfokú tanulmányokat.

A szerdai kormányülésen, egyetértésben a szakszervezetekkel, a húsipari cégek helyzetének rendezéséről is döntés született.

Adósságrendezés előtt az egyetemek

A kormányszóvivő szavaiból az is egyértelműen kiderült, hogy a felsőoktatásba áramló teljes összeg nem csökken, a rendszer-átalakítás mindössze forrásátcsoportosítást jelent, a felszabaduló összegekből pedig tovább szélesíthető a hiteltámogatás és az ösztöndíj rendszere. Külön szólt továbbá egyes egyetemek – Szeged, Pécs – eladósodottságának kezeléséről és az elhibázott PPP-konstrukciókról, ezzel kapcsolatban bejelentették, a kabinet grémiumokat állít az intézményi adósságtömegek rendezésére. A kormány döntött arról is, hogy 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban 1000 milliárdot fordítanak majd a felsőoktatás fejlesztésére.

A közszférában az állam átveszi a diákhitelt

A helyettes államtitkári bejelentés alapján a tanároknak speciális ösztöndíjprogramot dolgoznak ki az emberierőforrás-tárcánál. A politikus emlékeztetett, a kormányváltás óta a doktori ösztöndíjak folyamatosan emelkedtek. Megerősítést nyert az a sajtóban korábban megjelent információ is, mely szerint a közszférában elhelyezkedők által felvett addigi diákhitelek törlesztését az állam át fogja vállalni, ennek részletein a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozik.

Kérdésre válaszolva, miszerint hány úgynevezett gyenge szak szűnik meg a jövőben, Maruzsa úgy válaszolt, gyenge szaknak az minősül, amelyikre nem jelentkeznek hallgatók, illetve nincs munkaerő-piaci relevanciája.

Akcióban a HÖOK, tisztáz Giró-Szász

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid a tájékoztatót követően a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt bejelentette, népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormányszóvivő az MTI-nek reagálva azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Korábban ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel – közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és nem ért egyet a területet alapjaiban érintő kormányhatározatokkal. Ezt a szervezet a honlapján tette közzé csütörtökön.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.