Akár százezer diák is pénz nélkül léphet be a felsőoktatásba

Lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.

A felsőoktatással kapcsolatos további döntés, hogy az oktatási és kutatási területen továbbra is autonómiát élvező rektorok mellé gazdasági vezetőket, úgynevezett kancellárokat neveznek ki, akik többek közt azért felelnek majd, hogy a korszerű képzési formákra valóban el is jusson a közpénz, illetve ha Magyarországnak középtávon adott esetben több agrármérnök és informatikus kell, akkor az állam azt finanszírozza.

November 21-én az erőforrástárca azt a javaslatot tette a kormány asztalára, hogy 53 640-en kezdhessenek állami finanszírozású vagy részösztöndíjas képzésen 2013 szeptemberében – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340, részösztöndíjjal 5 ezer, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

Az Emmi eközben négyszáz hátrányos helyzetű fiatalnak segít az Út a felsőoktatásba ösztöndíjprogramon keresztül.

Az MNO korábban arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor bejelentése alapján a Diákhitel 2 mindenkinek lehetővé teszi, hogy anyagi helyzetétől függetlenül folytasson felsőfokú tanulmányokat.

A szerdai kormányülésen, egyetértésben a szakszervezetekkel, a húsipari cégek helyzetének rendezéséről is döntés született.

Adósságrendezés előtt az egyetemek

A kormányszóvivő szavaiból az is egyértelműen kiderült, hogy a felsőoktatásba áramló teljes összeg nem csökken, a rendszer-átalakítás mindössze forrásátcsoportosítást jelent, a felszabaduló összegekből pedig tovább szélesíthető a hiteltámogatás és az ösztöndíj rendszere. Külön szólt továbbá egyes egyetemek – Szeged, Pécs – eladósodottságának kezeléséről és az elhibázott PPP-konstrukciókról, ezzel kapcsolatban bejelentették, a kabinet grémiumokat állít az intézményi adósságtömegek rendezésére. A kormány döntött arról is, hogy 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban 1000 milliárdot fordítanak majd a felsőoktatás fejlesztésére.

A közszférában az állam átveszi a diákhitelt

A helyettes államtitkári bejelentés alapján a tanároknak speciális ösztöndíjprogramot dolgoznak ki az emberierőforrás-tárcánál. A politikus emlékeztetett, a kormányváltás óta a doktori ösztöndíjak folyamatosan emelkedtek. Megerősítést nyert az a sajtóban korábban megjelent információ is, mely szerint a közszférában elhelyezkedők által felvett addigi diákhitelek törlesztését az állam át fogja vállalni, ennek részletein a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozik.

Kérdésre válaszolva, miszerint hány úgynevezett gyenge szak szűnik meg a jövőben, Maruzsa úgy válaszolt, gyenge szaknak az minősül, amelyikre nem jelentkeznek hallgatók, illetve nincs munkaerő-piaci relevanciája.

Akcióban a HÖOK, tisztáz Giró-Szász

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Nagy Dávid a tájékoztatót követően a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt bejelentette, népszavazást kezdeményeznek a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért. A kormányszóvivő az MTI-nek reagálva azt mondta, a hallgatói önkormányzat állításaival szemben a kabinet jelenlegi felsőoktatási koncepciójának az a lényege, hogy a korábbiakkal szemben mindenkinek elérhetővé teszi a felsőfokú tanulmányok elvégzését, aki átlépi a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Korábban ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, ezt csak akkor tehette meg, ha rendelkezett a finanszírozáshoz szükséges anyagi feltételekkel – közölte Giró-Szász András, hangsúlyozva hogy a jelenlegi rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait: valakinek hallgatói ösztöndíj formájában, valakinek pedig a Diákhitel 2 finanszírozásában.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és nem ért egyet a területet alapjaiban érintő kormányhatározatokkal. Ezt a szervezet a honlapján tette közzé csütörtökön.