Ismét elővehetik a felsőoktatási keretszámokat

Jövő héten ismét a kormány elé kerülhetnek a 2013-as felsőoktatási keretszámok.

PR
2012. 11. 22. 17:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első körben a kormány szerdán tárgyalt a keretszámokról, akkor nem született meg a végső döntés. Az MTI birtokába került, november 20-ai dátumú Emmi-előterjesztés szerint a kormány összesen 53 640-ben állapítaná meg a 2013-ban a felsőoktatásba felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát. Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben 31 340 – valamint részösztöndíjjal 5 ezer –, mesterképzésben 16 ezer, doktori képzésben 1300 hallgató kezdhetné meg jövőre felsőfokú tanulmányait.

Az előterjesztés szerint továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak kiemelt biztosítása. A kormány ezen belül 4 ezer fős külön keretet biztosít a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben, gyedben részesülő jelentkezők számára.

Hoffmann Rózsa államtikár november 9-én azt mondta: nem fog összeomlani a magyar felsőoktatás, az állam egyelőre nem vonul ki belőle, az itt végzett munka pedig az országnak létszükséglete.

Az MNO beszámolt róla, hogy Orbán Viktor egy interjúban azt mondta, a Diákhitel2 mindenkinek lehetővé teszi, hogy anyagi helyzetétől függetlenül folytasson felsőfokú tanulmányokat.

A javaslat – amely képzési területekre bontott keretszámokat tartalmaz – azt rögzíti, hogy a felsőoktatási szakképzésben 2350, az alapképzésben 24 780 hallgató kezdhetné meg teljes támogatás mellett tanulmányait. Az agrárterületen 1500, a bölcsészterületen 2000 hallgató kapna teljes ösztöndíjat. A gazdaságtudományi és jogi területen nem lenne teljes állami ösztöndíjas támogatás, az informatikai területen 3430, a műszakin területen 8800, az orvosi és egészségügyi területen 2850, a pedagógusképzésben 1550, a sporttudományok területén 550, a társadalomtudományok területén 770, a természettudományok területén 2715, a művészeti képzésben 615 a teljes állami támogatású keretszám. A művészetközvetítés elnevezésű területen szintén nem lenne teljes állami ösztöndíj. A határon túli kihelyezett képzések keretszáma 400 lenne.

Az előterjesztés azt tartalmazza, hogy a 2013. évi felvételi eljárásokban az állami ösztöndíjas keretszámok meghatározásakor a Széll Kálmán Terv által összes keretként megállapított 35 ezer fős felsőoktatási szakképzési, alapképzési, osztatlan képzési keretszámból indultak ki. Ez a tavalyi évi (csaknem 38 ezer állami ösztöndíjas és 5500 állami részösztöndíjas) kerethez képest összesen mintegy 7 ezres keretszámcsökkenést jelent.

A felsőoktatási szakképzés keretét, a korábbi években felvételt nyert létszámok alapján – az új képzési forma megjelenésére tekintettel –, becsléssel 2500 főben határoznák meg. E keretszám a képzés jellegéből adódóan a gyakorlatorientált, elsősorban műszaki, informatikai, gazdasági területeken biztosít felsőoktatási helyeket, rövid képzési idejével gyors, munkaerő-piaci szempontból releváns tudást biztosít. Mindezért a keretszám jelentős csökkentését nem tartják indokoltnak – olvasható a javaslatban.

Növelt arányok

Az alapképzés esetében a műszaki, az informatikai, az agrár-, az orvos- és egészségtudományi, a sporttudományi, valamint a pedagógusképzési területek keretszámainak arányát növelték az előző évihez képest, figyelemmel az adott képzési területen levő intézményi kínálat, valamint a jelentkezések számának várható korlátaira. Változatlanok az arányai az informatikai és az agrár képzési területek keretszámainak.

Alapképzésben a javaslat szerint arányaiban kis mértékben csökkent a természettudomány képzési terület keretszámának aránya, mert a jelentkezések korábbi években tapasztalt alacsony száma ezt indokolta. Ezen a területen az intézményeknek nem sikerült feltölteniük létszámokat, továbbá az osztatlan tanárképzés bevezetése miatt további csökkentés volt indokolt. A bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek összes keretszámból való részesedésének aránya egyrészt a nemzetstratégiai prioritások miatt, másrészt a bölcsészettudományok terén a tanárképzés osztatlan képzési formában való elindulásának köszönhetően nem növekedett, illetve kis mértékben csökkent. Az osztatlan tanárképzési forma várhatóan a bölcsészettudományi terület diszciplináris jelentkezőszámát fogja a legnagyobb mértékben csökkenteni – írták.

1550-es ösztöndíjas keret

Az osztatlan képzések terén a legnagyobb változást az eredményezi, hogy a bevezetendő osztatlan tanárképzésnek 1550-es ösztöndíjas keretet határoztak meg. Ez a kifutó rendszerű bolognai típusú tanári mesterszak részére a mesterképzésben biztosítandó keret mellett a pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében kiemelt fontosságú. Az orvosképzési keretszám ugyan nominálisan csökkent az előző évhez képest (1800-ról 1650-re), de relatív értelemben részaránya növekedett a többi képzési területhez képest. A mesterképzési keretszámot az előterjesztésben a 2012. évi 19 600-ról 16 ezerre javasolják csökkenteni, ezzel követve az előző három év alapképzésre felvett létszámátlagának csökkenését. A felsőoktatási képzések közül a doktori képzésben javasolják a 2012. évi keretszám, azaz az 1300 fős keret megtartását, melyből 430 a humán tudományoké, 870 pedig az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületeké.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.