Balog Zoltán közölte: a kormány meghallotta a diákok hangját, megértette, hogy azokkal a hitelkonstrukciókkal, amelyeket ajánlanak nekik tanulmányaik finanszírozására, nem kívánnak élni, és félnek attól, hogy eladósítsák jövőjüket. Hozzátette, hogy ezért eltörölték a keretszámrendszert, és nem engedik a tandíj bevezetését. A miniszter úgy fogalmazott: az a benyomása, hogy a hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe „beleállni”.
Balog: Voltak olyanok is, akiket nem hívtak
Hozzátette: voltak olyan tagjai a delegációnak, akiket meghívtak, és szívesen beszéltek volna szakmai kérdésekről, és voltak olyanok is, akiket nem hívtak, de elmentek, és abban voltak érdekeltek, hogy szakadjanak meg minél előbb a tárgyalások. Ezt sikerült is elérniük – állapította meg Balog Zoltán, aki bízik benne, a diákok minél előbb visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Közlése szerint a rektori konferenciával folyamatos a párbeszéd. Kiemelte: elképzeléseik szerint egy felülről nyitott rendszerben azok, akik meglépnek egy minőségi ponthatárt, bekerülnek majd az egyetemre, főiskolára.
Azt mondta, miniszterként és emberként is felelősséget vállal azért, hogy az elmúlt évi 37 182 állami finanszírozású hallgatóval szemben jövőre legalább negyvenezer diák tanulhasson majd ilyen keretek között, ebben benne van az alap-, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés is. Erre szerdán a kormány rendeletben is kötelezettséget vállal majd – hangsúlyozta.
Rogán Antal az idei utolsó parlamenti ülésnapon bejelentette, megértették a diákok követelését, és mostantól két kérést támasztanak csak a felsőoktatásba igyekvők felé: hogy fejezzék is be megkezdett tanulmányaikat, illetve hogy vállaljanak itthon munkát diplomaszerzés után.
Szükség lesz többletforrásokra
Ha többen jelentkeznek, és elérik azt a minőségi pontszámot, amit meghatároznak, akkor többen is lehetnek. A költségvetési források odarendelése azon múlik majd, hogy hányan jelentkeztek, és érték el a ponthatárt. Valószínűsítette, hogy szükség lesz többletforrásokra, de ez akkor derül ki, ha látják, mennyien jelentkeztek. A forrásokat ugyanakkor megteremtik – ígérte.
Balog Zoltán szerint egyetlen pont maradt nyitva a hatpontos követelések közül, a hallgatói szerződések ügye. Szeretnék, ha tovább beszélnének erről – közölte, megjegyezve: a diplomába fektetett pénzért valamilyen módon helyt kell állni. Kérdésre válaszolva azt mondta: „részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük”, teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek.
Nem lesz probléma
Balog Zoltán igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e olyan szakok, ahol nem lesz államilag támogatott képzés, mint a jogász és közgazdász szakok. Arról, hogy lesz-e a kapacitás függvényében elegendő hely az intézményekben, azt mondta: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint orvosképzés, lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek – jegyezte meg.
A miniszter a szerdán várható kormánydöntéseket nem kívánta részletezni, azt mondta: az ő előterjesztésük arról szól, hogy felülről nyitott rendszer legyen, és kitért arra, hogy a hallgatói szerződés konkrét formájában lehetnek bizonyos kivételes esetek. Példaként említette, ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal.
Ez mindenki érdeke
Ugyanakkor az a szándék, hogy ne lehessen úgy eltölteni egy évtizedet az egyetemen, hogy valaki nem jut diplomához – jegyezte meg a tárcavezető, aki szerint ez a szülők, a fiatalok és az ország érdeke is. Az nem változik, hogy lesz egy minőségi pontszám, ami egyetemenként, főiskolánként és szakonként változik, ezt az intézményekkel együtt határozzák meg.
A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. „Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják” – fogalmazott, hozzátéve: ezt tudomásul veszi, ez már masszív pártpolitika.
HÖOK: Semmire nem kaptak választ
Semmire sem kaptunk választ – összegezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az emberi erőforrások miniszterével folytatott keddi megbeszélést az MTI-nek. Nagy Dávid úgy fogalmazott: kitérő, mellébeszélő monológot hallhattak, aminek sok esetben köze sem volt az adott kérdéshez.
Arra a felvetésre, lát-e esélyt a tárgyalások folytatására, azt mondta: eldöntött dolgokról nincs értelme tárgyalni, ha van elmozdulás és belátás a kormány részéről, akkor folytatódhatnak az egyeztetések. Megjegyezte: semmilyen írásos anyagot, felvételi tájékoztatót nem kaptak most sem.
Ugyanakkor „megkaptuk majdnem”, hogy az elmúlt nyolc évről is a hallgatók tehetnek, és ők a felelősek a jelenlegi helyzetért – tette hozzá. Kiemelte: nem érzik, hogy ez a mostani helyzet őket nem érintené, hiszen nekik is lesznek gyermekeik, és vannak kisebb testvéreik.
Rektorok: megéri a diploma
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerint megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. A szervezet honlapján kedden közzétett állásfoglalásban leszögezték: növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat.
Az állásfoglalás szerint ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele – rögzítették.
A rektorok kiemelték, hogy az elmúlt öt évben 40 százalékkal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt. Hozzátették: a magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés, és a magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas.
Hozzátették: a magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban, és a magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben.
A felsőoktatás átalakításának december 6-ai bejelentését követően országszerte több helyen voltak tiltakozó megmozdulások a kormány elképzelései ellen.
