Balog: Nem lesz tandíj, nem lesznek keretszámok

Nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért Balog Zoltán.

Balog Zoltán szerint egyetlen pont maradt nyitva a hatpontos követelések közül, a hallgatói szerződések ügye. Szeretnék, ha tovább beszélnének erről – közölte, megjegyezve: a diplomába fektetett pénzért valamilyen módon helyt kell állni. Kérdésre válaszolva azt mondta: „részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük”, teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek.

Nem lesz probléma

Balog Zoltán igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e olyan szakok, ahol nem lesz államilag támogatott képzés, mint a jogász és közgazdász szakok. Arról, hogy lesz-e a kapacitás függvényében elegendő hely az intézményekben, azt mondta: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint orvosképzés, lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek – jegyezte meg.

A miniszter a szerdán várható kormánydöntéseket nem kívánta részletezni, azt mondta: az ő előterjesztésük arról szól, hogy felülről nyitott rendszer legyen, és kitért arra, hogy a hallgatói szerződés konkrét formájában lehetnek bizonyos kivételes esetek. Példaként említette, ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal.

Ez mindenki érdeke

Ugyanakkor az a szándék, hogy ne lehessen úgy eltölteni egy évtizedet az egyetemen, hogy valaki nem jut diplomához – jegyezte meg a tárcavezető, aki szerint ez a szülők, a fiatalok és az ország érdeke is. Az nem változik, hogy lesz egy minőségi pontszám, ami egyetemenként, főiskolánként és szakonként változik, ezt az intézményekkel együtt határozzák meg.

A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. „Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják” – fogalmazott, hozzátéve: ezt tudomásul veszi, ez már masszív pártpolitika.

HÖOK: Semmire nem kaptak választ

Semmire sem kaptunk választ – összegezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az emberi erőforrások miniszterével folytatott keddi megbeszélést az MTI-nek. Nagy Dávid úgy fogalmazott: kitérő, mellébeszélő monológot hallhattak, aminek sok esetben köze sem volt az adott kérdéshez.

Arra a felvetésre, lát-e esélyt a tárgyalások folytatására, azt mondta: eldöntött dolgokról nincs értelme tárgyalni, ha van elmozdulás és belátás a kormány részéről, akkor folytatódhatnak az egyeztetések. Megjegyezte: semmilyen írásos anyagot, felvételi tájékoztatót nem kaptak most sem.

Ugyanakkor „megkaptuk majdnem”, hogy az elmúlt nyolc évről is a hallgatók tehetnek, és ők a felelősek a jelenlegi helyzetért – tette hozzá. Kiemelte: nem érzik, hogy ez a mostani helyzet őket nem érintené, hiszen nekik is lesznek gyermekeik, és vannak kisebb testvéreik.

Rektorok: megéri a diploma

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerint megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. A szervezet honlapján kedden közzétett állásfoglalásban leszögezték: növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat.

Az állásfoglalás szerint ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele – rögzítették.

A rektorok kiemelték, hogy az elmúlt öt évben 40 százalékkal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt. Hozzátették: a magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés, és a magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas.

Hozzátették: a magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban, és a magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben.

A felsőoktatás átalakításának december 6-ai bejelentését követően országszerte több helyen voltak tiltakozó megmozdulások a kormány elképzelései ellen.