Ismert, a december 5-ei kormányülésen határoztak a felsőoktatás átalakításáról, melynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. A kabinet így kívánta hatékonyabbá tenni a felsőfokú képzést oly módon, hogy az eddig nemritkán kontroll nélkül áramló adóforintok koncentráltan azokra a szakokra jussanak, amelyekre a magyar gazdaság motorjának működéséhez szükség van, ne pedig olyanokra, ahonnan munkaerő-piaci szempontból értéktelen diplomák tulajdonosai kerülnek ki.
Ezután a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) népszavazást kezdeményezett és december 12-ére demonstrációt hirdetett, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) pedig azt tudatta: elutasítja az egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket. December 10-én a szegedi egyetemisták elfoglalták a Csongrád Megyei Kormányhivatal földszintjét, és Budapesten is tiltakozó megmozdulás zajlott az esti órákban. Az ELTE lágymányosi épületéből indulva a tiltakozó hallgatók lezárták a Petőfi hidat, majd a Kossuth térre vonultak.
Orbán levele
Orbán Viktor miniszterelnök december 11-én levelet írt Nagy Dávidnak, a HÖOK elnökének, melyben szorgalmazta az egyeztetést a diákokkal. Az emberi erőforrások minisztere december 11-re megbeszélésre hívta a HÖOK elnökségét a minisztériumba, ezt azonban a képviselet elutasította. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár december 11-én este közölte: nem áll szándékában lemondani. Ugyanezen a napon a Miskolci Egyetemen és Pécsett is tiltakoztak a hallgatók az átalakítási tervek ellen. Rogán Antal a Hír TV-ben hangsúlyozta: a Diákhitel 2 segítségével a hallgatók „tulajdonképpen kamatmentesen saját jövőjükbe fektetnek be”.
Balog többször próbálkozott
December 12-én reggel tiltakozó nyílt levelet adtak át a Heves Megyei Kormányhivatal képviselőinek az egri Eszterházy Károly Főiskola diákjai. A HÖOK pedig választmányi ülésén Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum életre hívásáról döntött. Budapesten is újra demonstráltak a hallgatók. A kormányszóvivő eközben azt közölte: a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek és egyes hallgatói önkormányzati szereplők azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük. Balog Zoltán december 12-én este tudatta: a kormány még nem döntött a felsőoktatási keretszámokról. Balog december 13-ára újabb egyeztetésre hívta a HÖOK elnökségét, melyet a képviselet elutasított, december 18-át javasolva új időpontnak.
December 13-án tovább folytatódtak a tiltakozó megmozdulások több gimnáziumban. Ugyanezen a napon délután a középiskolások petícióval érkeztek az oktatási államtitkárság elé, és kijelentették, hogy a korábban bejelentett december 17-ei tüntetésen is ott lesznek. A HÖOK december 14-én tudatta: levélben fordul a kormány tagjaihoz és az országgyűlési képviselőkhöz a keretszámokkal kapcsolatban.
A HÖOK elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt nyilatkozta: negyvenötezer államilag támogatott férőhelyet tartana elfogadhatónak. Nagy Dávid szerint nem igaz, hogy a hallgatók fele menet közben lemorzsolódik. Balog Zoltán december 15-én újból egyeztetésre hívta a HÖOK elnökségét. Orbán Viktor kormányfő pedig diákokkal konzultált a felsőoktatás helyzetéről, mely után bejelentette: eltörlik a keretszámokat. Közben a középiskolások ismét tüntettek Budapesten.
Meghallották a diákok kérését
Megszűnik a keretszámrendszer, és összevonják a már meglévő felsőoktatási támogatási formákat – jelentette be december 16-án a kormányszóvivői tájékoztató vendégeként Balog Zoltán. „Meghallottuk a diákok azon kérését is, hogy nem szeretnék adóssággal kezdeni az életüket” – jelentette ki a miniszter. Az emberierőforrás-miniszter kijelentette: „semmifajta tandíj bevezetésére a kormány nem hajlandó, nem készül, és nem is látja azt szükségesnek”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák. Balog szerette volna előre hozni (december 16-ára) az egyeztetést a HÖOK-kal, de a javaslatot a képviselet elutasította. A diákok tiltakozó megmozdulásai így sem értek véget. December 16-án több mint ezren vonultak a Parlament elé, végül a demonstráció résztvevői beolvasták hatpontos követelésüket a Magyar Rádióban.
Eltörlik a keretszámokat
Az Országgyűlés már december 16-án döntött a keretszámok eltörléséről az alapképzésben, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás. Mint Rogán Antal az idei utolsó parlamenti ülésnapon bejelentette, megértették a diákok követelését, és mostantól két kérést támasztanak csak a felsőoktatásba igyekvők felé: hogy fejezzék is be megkezdett tanulmányaikat, illetve hogy vállaljanak itthon munkát diplomaszerzés után.
Balog Zoltán kedden, a HÖOK-kal folytatott, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. Mint mondta, a kormány meghallotta a diákok hangját, megértette, hogy azokkal a hitelkonstrukciókkal, amelyeket ajánlanak nekik tanulmányaik finanszírozására, nem kívánnak élni, és félnek attól, hogy eladósítsák jövőjüket. A miniszter úgy fogalmazott: az a benyomása, hogy a hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe „beleállni”.
