Selmeczi Gabriella azt mondta: a legfontosabbnak azt tartják, hogy a kormány képviselői a szakemberekkel és a diákok képviselőivel le tudjanak ülni vitázni, érvelni, hogy a hallgatók is megértsék, milyen átalakítás zajlik a felsőoktatásban. Ennek az átalakításnak a nagyobbik kormánypárt szerint a diákok a nyertesei lesznek – jegyezte meg.
A kormány napokban elfogadott felsőoktatási koncepciója, azon belül elsősorban a keretszámok tervezett csökkentése miatti hallgatói tiltakozó akciókra utalva a szóvivő közölte: a jobboldal gyenge pontja, hogy egyből, egyszerűen megértesse az emberekkel, hogy a folyamatban lévő átalakítás hogyan érinti őket, annak mi az előnye.
Selmeczi Gabriella azt mondta, a szakértői anyagok, előterjesztések kiszivárogtatásával, az információk „idő előtti kiadásával” szemben védtelenek, mert ilyen esetekben a kormányzati kommunikáció még nincs arra felkészülve, hogy kivédje, elmagyarázza, megértesse, mit akarnak és az miért jó a társadalomnak, és ilyenkor a hétfői tiltakozó akciókhoz hasonló helyzetek állnak elő.
Balog tárgyalásra hívja a HÖOK-ot
Megbeszélésre hívta kedden délutánra Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségét. A minisztériumban tartandó tárgyalásra szóló meghívásról a szaktárca közleményben tájékoztatta kedden az MTI-t.
Szegeden ideiglenesen felfüggesztve
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Hallgatói Önkormányzata arról tájékoztatott, hogy a sztrájkbizottság jóindulata kifejezéseként ideiglenesen függesztette fel a tiltakozó akciót, arra való tekintettel, hogy B. Nagy László kormánymegbízott ígéretet tett rá, kérdéseikre válaszolni fog, kéréseiket tolmácsolja, s a reakciókról méltányos időben tájékoztatja a demonstrálókat. A távirati irodához eljuttatott közlemény szerint a sztrájkbizottság a további lépésekről az ígért válasz ismeretében dönt. Az ülősztrájk felfüggesztése nem jelenti más, hasonló akciók szüneteltetését.
A kormány felsőoktatást érintő átalakításai ellen tiltakozott pár száz egyetemista hétfőn az ELTE lágymányosi épületében, ahol több ellenzéki politikus is megjelent. Később a tiltakozó hallgatók lezárták a Petőfi hidat, majd a Kossuth térre vonultak. A diákok innen a Lánchídhoz mentek, ahol a szervezők feloszlatták a rendezvényt. Gödöllőn a Polgármesteri Hivatalhoz vonultak az esti órákban, míg Szegeden is egész nap szervezkedtek a hallgatók. Velük B. Nagy László kormánymegbízott egyeztetett, és azt is elmondta: minden leendő hallgatónak biztosítják a kedvező finanszírozási lehetőséget.
Ellenállásból megértés?
Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, „szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól”, de mint a hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. Fontosnak nevezték, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.
Kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulniuk. Az államtitkárság kitért arra is, hogy a korábbi gyakorlat szerint, akik nem kaptak állami ösztöndíjat, azok csak akkor tanulhattak, ha ők vagy a szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.
Egyetlen fillér nélkül
Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik – tették hozzá. Kifejtették: az állami kamattámogatással folyósított, a képzés teljes költségét fedező Diákhitel 2 konstrukció a támogatás egy speciális formájává válik, mivel a kormány garanciát vállal arra, hogy a végzést követően a közszférában elhelyezkedők hitelét az állam átvállalja, továbbá a gazdasági szereplőket adókedvezmények nyújtásával ugyanerre ösztönzi.
A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni. Az államtitkárság szerint mivel a hallgatók és az intézmények egyaránt érdekeltté válnak abban, hogy elhelyezkedésüket segítő, a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek, megszűnik az a jelenség, hogy a hallgatók 40-45 százaléka az előírt 4-5 év alatt nem szerez diplomát.
Sok alkalommal egyeztetett
A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel, és véleményüket figyelembe vette – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága pénteken.
Az eddiginél igazságosabb lesz a felsőoktatás új rendszere – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában a közelmúltban a kormányszóvivő. Giró-Szász András korábban kifejtette: lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.
