A Lánchíd budai hídfőjénél nem sokkal este nyolc után egy szervező rövid beszédet mondott, melyben arra buzdította a hallgatókat, hogy jöjjenek el a december 16-i demonstrációra, és segítsenek az ellenállás megszervezésében. Ezt követően feloszlatta a tiltakozó rendezvényt, és azt ajánlotta a résztvevőknek: menjenek és ünnepeljék meg saját magukat. Tudósítónk arról számolt be, hogy néhány tucat diák a 0-s kilométerkőnél megállt, és folytatni akarta a tiltakozást. Őket végül a szervezők felterelték az úttestről a járdára. A hétfői rendezvény ezzel úgy tűnik, valóban véget ért.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nyílt levélben hívta meg Orbán Viktor kormányfőt szerdára a Műegyetemre, a felsőoktatási intézkedések ellen tervezett tiltakozó hallgatói rendezvényre. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI-hez is eljuttatott levélben úgy fogalmazott: a hétfői többezres hallgatói fórumon, az azt követő tüntetésen és felvonuláson mindenki a kormányfő véleményét kívánta hallani – többek között – a felsőoktatásban bevezetett tandíj ügyében. A HÖOK ezért azt kéri, hogy a miniszterelnök vegyen részt a szerdai hallgatói fórumon, és ott mondja el a Fidesz és – azzal együtt – a személyes „véleményváltozásának okát”, valamint a 2008-as népszavazáskor kinyilvánított álláspontjukhoz való jelenlegi viszonyukat.
Rendőri intézkedés nélkül
Nem történt rendőri intézkedés a hétfő esti fővárosi spontán diáktüntetésen – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a rendőrség honlapján. A közlemény szerint a vonulás útvonalát 35 rendőr biztosította.
A Budapesten tiltakozók korábban a Kossuth térre vonultak, ahol mintegy 40 ember várta őket, köztük Jávor Benedek, Szabó Tímea, Szabó Rebeka és Scheiring Gábor LMP-s képviselők, valamint Novák Előd (Jobbik), illetve Török Zsolt (MSZP). Novákot kifütyülték a hallgatók. A demonstrációt kisebb rendőri erő biztosította. Itt újra felolvasták az ELTE-n egyszer már kihirdetett hallgatói követeléseket.
A Hallgatói Hálózat képviselője azt közölte a Hír TV-vel, hogy csak éltek állampolgári jogaikkal, arról nem tehetnek, hogy spontán demonstrációvá szélesedett a megmozdulás. A televízió tudósítójának arról nem sikerült információt szereznie, hogy a szervezők kívánnak-e egyeztetni a kormány képviselőivel.
A vonulók az ELTE BTK épületénél még 200-300-an lehettek, a demonstrációt rendőrök kísérték, de nem avatkoztak be, csak a forgalmat biztosították. A tiltakozókkal tartott Szarvas Koppány Bendegúz, a Demokratikus Koalíció ifjúsági tagozatának elnöke – jelentette az MNO tudósítója. A menetet Nagy Dávid, a HÖOK elnöke vezette. Tudósítónk arról is beszámolt, hogy több societasos és MSZP-s politikus is képviseltette magát a tüntetésen. A HÖOK facebookos bejegyzése szerint ekkorra mintegy 1500 fősre duzzadt a tömeg.
A tiltakozók a Vámház körútra érve megbénították a Buda felé haladó forgalmat. A pár száz fős tömeget elöl-hátul egy-egy rendőrautó kísérte. A hallgatók Hoffmann Rózsa államtitkár lemondását követelték, s a Petőfi hídtól a Corvinus egyetem épületéhez érkezve döntötték el, hogy a Kossuth tér felé indulnak tovább.
Késő délután a hallgatók lezárták a Petőfi hidat. A Hallgatói Hálózat és más csatlakozó szervezetek fórumának résztvevői hétfő késő délután döntöttek erről. Az ELTE Lágymányosi úti épületétől a Petőfi híd budai hídfőjéhez vonuló diákok azt skandálták, hogy „nem hagyjuk!, nem hagyjuk!”. A Petőfi híd budai hídfőjénél megállították a gépkocsik és a 4-es, illetve a 6-os villamos forgalmát. Az úttesten álló mintegy 300 hallgató közül többen a kezükben táblákat tartottak, „Ne szerződj, szerveződj!”, valamint „Az egyetem a miénk” felirattal. A Pestről Budára tartó gépkocsiforgalom feltorlódott a Petőfi hídon. A hallgatók szórólapokat osztogattak a várakozó autók vezetőinek. Közben több rendőrautó érkezett a helyszínre.
Az LMP a Facebookon kiállt a hallgatók demonstrációja mellett, és jelezték, velük tartanak a Kossuth térre.
Nem vállalnak felelősséget
A Hallgatói Hálózat és a csatlakozó szervezetek nem vállalnak felelősséget azokért az eseményekért, amelyek a hétfő délutáni, az ELTE Lágymányosi kampuszán tartott fórum után, a rendezvényen kívül történnek – közölték a fórum szervezői az MTI-vel, miután hallgatók lezárták a Petőfi hidat, majd a Budapesti Corvinus Egyetemhez, végül a Lánchídhoz indultak. A diákok követelik a köz- és a felsőoktatás átfogó reformját, valamint azt, hogy a keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre, állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat, töröljék el a hallgatói szerződést és ne korlátozzák az egyetemi autonómiát – tudatta a Hallgatói Hálózat.
Az ELTE-n gyűltek össze
Hétfő délután négy órakor kezdődött az egyetemisták tiltakozása a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen Budapesten az ELTE lágymányosi épületében. A megmozdulást a Hallgatói Hálózat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezte. Az eseményen több ellenzéki párt, így a Jobbik, az LMP és az MSZP politikusai is megjelentek – köztük Kunhalmi Ágnes szocialista, Ertsey Katalin LMP-s és Dúró Dóra jobbikos képviselő. A szervezők a fórum elején ugyanakkor azt kérték – általánosságban – a pártoktól, hogy ne telepedjenek rá a rendezvényre. A résztvevők bejelentették, hogy szerdán folytatódik a demonstráció Budapesten, a Műszaki Egyetem épületében.
Ellenállásból megértés?
Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, „szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól”, de mint a hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. Fontosnak nevezték, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.
Kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulniuk. Az államtitkárság kitért arra is, hogy a korábbi gyakorlat szerint azok, akik nem kaptak állami ösztöndíjat, csak akkor tanulhattak, ha ők vagy a szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.
Egyetlen fillér nélkül
Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik – tették hozzá. Kifejtették: az állami kamattámogatással folyósított, a képzés teljes költségét fedező Diákhitel 2 konstrukció a támogatás egy speciális formájává válik, mivel a kormány garanciát vállal arra, hogy a végzést követően a közszférában elhelyezkedők hitelét az állam átvállalja, továbbá a gazdasági szereplőket adókedvezmények nyújtásával ugyanerre ösztönzi. Míg korábban 50 ezer diák tanulhatott állami segítséggel az egyetemeken, főiskolákon, mostantól a rendszer lényegében teljesen nyitottá válik, és akár 100-120 ezer diák is tanulhat ingyen – írták.
A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni. Az államtitkárság szerint mivel a hallgatók és az intézmények egyaránt érdekeltté válnak abban, hogy elhelyezkedésüket segítő, a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek, megszűnik az a jelenség, hogy a hallgatók 40-45 százaléka az előírt 4-5 év alatt nem szerez diplomát.
Stágel: Új szemléletmód
Aki a felsőoktatásban jártas, láthatja, hogy a korábbi modell megbukott, a képzésbe belépők csaknem fele nem szerzett diplomát tanulmányai végén – mutatott rá az MNO-nak Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke. A KDNP-s parlamenti képviselő szerint a szerkezetátalakítás céljának nem azt tekintette a kormány, hogy az államilag finanszírozott képzés keretszámát emelje, hanem egy új szemléletmódot bevezetve a tanulás eredményességének a növelését tartották szem előtt. A részösztöndíj, illetve mostantól a Diákhitel 2 azoknak is lehetőséget nyújt bejutni a felsőoktatásba, akiknek egy fillérjük sincs, de elérik a ponthatárt – mutatott rá Stágel, hozzátéve, a következő években egy kormánydöntés alapján 1000 milliárd forint áramlik fejlesztési pénzként a felsőoktatásba.
Sok alkalommal egyeztetett
A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel, és véleményüket figyelembe vette – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága pénteken.
Az eddiginél igazságosabb lesz a felsőoktatás új rendszere – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában múlt héten a kormányszóvivő. Giró-Szász András korábban kifejtette: lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.
Gödöllőn is megmozdultak a diákok
A gödöllői Szent István Egyetem hallgatói este fél kilenctől szerveztek megmozdulást a szegedi és fővárosi társaikhoz csatlakozva. A Hír TV riporterének beszámolója szerint a diákok a kollégiumuktól vonultak a Polgármesteri Hivatalhoz, ahol a terveknek megfelelően Gémesi György városvezető (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) elé tárták követeléseiket. A fiatalokat a polgármester a díszterembe invitálta, pogácsával, szendviccsel kínálta, majd a diákok hazavonultak.
Szegedi megmozdulás
Szegeden a kormányhivatalt reggel elfoglaló diákok közül többen hazatértek, illetve átvonultak az egyetemre – mondta el a Hír TV tudósítója. A helyi Hallgatói Önkormányzat elnöke távozásra szólított fel többeket, miután a többtucatnyi ember nem fért el a kormányhivatal épületében. A Hír TV úgy tudja, a szegedi hallgatók szerdán folytathatják a demonstrációt: elképzeléseik szerint 30-40 fős csoportokban szállják majd meg a város különböző pontjait.
Minden leendő hallgatónak biztosítják a kedvező finanszírozási lehetőséget
A Csongrád megyei kormányhivatalban demonstráló hallgatókkal egyeztetett több mint egy órán át B. Nagy László kormánymegbízott hétfőn este. A fideszes országgyűlési képviselő ígéretet tett rá, közvetíti a kormány felé a hallgatók és az oktatók által megfogalmazott, felsőoktatással kapcsolatos követeléseket. A kormánymegbízott a beszélgetés során arra a hallgatói felvetésre, hogy 2008, a tandíjellenes népszavazás óta gyökeresen megváltozott a Fidesz felsőoktatással kapcsolatos álláspontja kifejtette, az országnak rendkívül szűk mezsgyén kell egyensúlyoznia, behatároltak a kormány lehetőségei.
A felsőoktatás esetében köztehermegosztásra van szükség, de a kormány elképzelései alapján minden leendő hallgatónak biztosítják a kedvező finanszírozási lehetőséget, a közszférában elhelyezkedőktől pedig az állam átvállalja majd az így keletkező adósságot – hangsúlyozta B. Nagy László.
Tárgyalást kezdeményeznének
Érdemi egyeztetést követeltek a felsőoktatás jövőjéről a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) auditorium maximumában hétfő este rendezett fórumon részt vevő hallgatók és oktatók. A felsőoktatási keretszámok tervezett változása miatt összehívott nyílt fórumon részt vett az SZTE szinte valamennyi dékánja és az intézmény rektora, Szabó Gábor akadémikus is. A jelen lévő mintegy nyolcszáz ember közfelkiáltással elfogadta azt a javaslatot, hogy a Magyar Rektori Konferencia a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ) és más érintett szervezetekkel közösen kezdeményezzen tárgyalást a kormánnyal a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekről. Az összegyűltek megegyeztek abban, hogy a fővárosi diákok által elfogadott követeléseket támasztják a kormányzat felé.
Három szegedi oktató és negyven szegedi egyetemista, köztük a Hallgatói Hálózat aktivistái, elfoglalták a Csongrád Megyei Kormányhivatal földszintjét hétfőn délelőtt – tájékoztatott korábban a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata. A közlemény szerint a mintegy negyven aktivista a kormányablaknál – amit a kormány a magyar állampolgárokkal való kapcsolattartás céljából hozott létre – magyarázatot követel „a felsőoktatást romba döntő” intézkedések okairól. A hallgatók szerint az elfoglalt terület közforgalmú helynek minősül, s az aktivisták a mindennapi működést nem akadályozzák. Az épületfoglalók ülősztrájkba kezdtek, amelyet csak akkor hagynak abba, ha a kormány visszavonja döntését, ezért több napra elegendő élelmet vittek magukkal. A kormányhivatal közölte: vendégként tekintenek a demonstráló hallgatókra, ráadásul a hivatal főigazgatója hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók az épületben éjszakázzanak.
A Magyar Nemzet vezércikke:
Nincs olyan szereplője a hazai felsőoktatásnak, amelyik a múlt héten ne emelt volna szót a jövő évi keretszámok miatt, az érintettek egyesült erővel támadják a kormányzati koncepciót, amely szerint 2013-ban harmadára esik vissza az állami támogatású helyek száma az alap- és osztatlan képzésben.
