A felsőoktatási keretszámok december 6-ai bejelentésével világossá vált, hogy a rektorok egy fontos privilégiumukat érzik majd sértve: az állami támogatás fölötti korlátlan rendelkezés joga a kancellári intézmény bevezetésével megszűnik, ezáltal – mint erre Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár is rámutatott – az egyetemek nem teríthetik majd szét a közpénzt a piacképes és népszerű, illetve az évente alig 5-8 hallgatóval vegetáló képzések között. A rektori konferencia mozgástere is a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok, és így nem lehet majd kari szinten „elbújtatni” a rosszul működő szakokat.
„A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint”, hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd – fogalmazott Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján, megjegyezve, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé.
Parragh László a keretszámokkal kapcsolatban kifejtette: egyetemistaként valószínűleg ő maga is hasonlóan reagált volna az intézkedésekre, de kamaraelnökként ma már tudja, nem lett volna igaza.
A Diákhitel 2 segítségével a hallgatók „tulajdonképpen kamatmentesen saját jövőjükbe fektetnek be” – mondta el Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában a felsőoktatást érintő átalakítások kapcsán.
Ez megengedhetetlen
A kormányszóvivő egyértelműnek nevezte, hogy a magyar felsőoktatási rendszer abban az állapotában, amelyben a jelenlegi kabinet örökölte, fenntarthatatlan volt mind anyagi, mind minőségi szempontból. Az, hogy a felsőoktatásba egyre többeket engednek be, nem eredményezi sem azt, hogy ugyanennyien el is végzik, sem azt, hogy a képzés egyértelmű piacképes tudást biztosít - fejtette ki, majd jelezte, hogy 2002-ben a főiskolát végzettek közül 8 400-an voltak munkanélküliek, 2010-re pedig ugyanez a szám 30 400-ra változott, vagyis – hasonlóan az egyetemet végzettekhez – több mint 3,5-szeresére emelkedett, míg a többi területen – beleértve az érettségizetteket is – csak a kétszeresére. „Ez napnál világosabb bizonyíték, hogy a felsőoktatás struktúrája, minősége a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő-piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket” – értékelte, hozzátéve, hogy vannak olyan szakok, amelyeken lényegében munkanélkülieket képeznek, ez pedig megengedhetetlen.
Egyszerre kell megoldani, hogy minőségi legyen a képzés, aki pedig bekerül, az el is végezze az egyetemet, főiskolát – mondta Giró-Szász András, aki arról is szólt, hogy ma csak nyolc olyan európai uniós tagállam van, ahol semmit sem kell fizetni a felsőoktatásért. A magyar diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül be tudjanak lépni a felsőoktatásba – magyarázta.
A szóvivő közlése szerint egyébként a kabinet a szerdai ülésén a tájékoztató időpontjáig még nem tárgyalt a felsőoktatási koncepcióról, így Giró-Szász András a diákhitel kamatának csökkentéséről szóló sajtóhíreket sem kívánta kommentálni. Megjegyezte, ha a tanácskozás délutáni programjában felmerül a téma, tájékoztatást fognak adni róla.
