Akkor lenne fenyegető a felsőoktatásban az önköltségi hozzájárulás, ha csak a családi büdzséből lehetne a diákoknak finanszírozniuk tanulmányaikat – mondta Rogán Antal a Hír TV Rájátszás című műsorában, ahol Hiller István szocialista szakpolitikussal vitázott a felsőoktatásról. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hozzátette azt is: ő is úgy látja, hogy a javaslat finomításokra szorul még a kormányzat részéről. Kiemelte, hogy azt látná optimálisnak, hogy olyan kedvező kamatlábbal rendelkezzen a kormány által kínált lehetőség, hogy a „családnak ne kelljen beletolni semmit” a felsőoktatásba.
Rogán ezt a számot úgy írta le, hogy a diplomások kezdő fizetésének legfeljebb négy-öt százaléka legyen. „Így bátrabban meg fogják gondolni, hogy ehhez a lehetőséghez nyúljanak” – mondta. Hozzátette még: fontosnak tartja a kormány részéről azt, hogy kidolgozza azt az opciót is, hogy azoknak, akik a közszférában helyezkednek el, az állam átvállalja a diákhitel visszatérítésének teljes egészét, valamint ezt tegye lehetővé piaci cégeknek is.
45 százalék nem fejezi be tanulmányait
Rogán Antal beszélt arról is, hogy a ma a fiatalok 45 százaléka nem fejezi be felsőoktatási tanulmányait, erről azt mondta: nem olyan színvonalú a képzés, amire szükségünk lenne. Rávilágított arra is, hogy nem csupán 10 ezer diák tanulmányait támogatja az állam ezután, hanem összesen – például részösztöndíjjal – 73 ezer tanulónak segít, szemben a tavalyi 53 ezres számmal. Megjegyezte, hogy a „diákhitel nem devizahitel”.
Hiller István azonban nem tartja finomíthatónak a diákhitelt. A szocialista szakpolitikus a Rájátszásban azt mondta: ha már önmaga fizeti valaki a felsőoktatásának költségeit, annak már tandíj a neve. Szerinte az önfenntartó felsőoktatás szociálisan rombol. Hiller abban következetesnek látja a koncepciót, hogy nem egy „hirtelen erre az évre szóló döntésről van szó”. Az egykori oktatásügyi miniszter elmondta azt is: a legtöbb tanuló ma Magyarországon azért nem kap diplomát, mert nem rendelkezik nyelvvizsgával.
Tudatosabban fognak válogatni a diákok
Hiller István a részösztöndíjról úgy nyilatkozott, hogy az egy álca, és már tavaly is megbukott, hiszen nagy volt a keretszám, de nem volt elég jelentkező, és még a teljes értékű helyeket sem töltötték be a hallgatók az állam által preferált szakokon. A szocialista politikus hozzátette: „a rendszer matematikailag helyes, de életidegen”.
Rogán Antal erre reagálva közölte, a rendszer azt eredményezi, hogy az egyetemisták tudatosabban fognak válogatni, azt tartják szem előtt, hogy melyik egyetem éri meg nekik jobban, és az oktatást a jövőjükbe való befektetésként kezelik.
Ne haladja meg a diplomás fizetés 4-5 százalékát a törlesztőrészlet
Arra a kérdésre, hogy miben tér el a mostani reform a korábbiaktól, Rogán kifejtette: a Diákhitel 2 egy jól működő konstrukció, hiszen ennek segítségével a hallgatók „tulajdonképpen kamatmentesen saját jövőjükbe fektetnek be”. Nem szabad olyan rendszert működtetni, ami a családok büdzséjét terheli – húzta alá Rogán. A frakcióvezető hozzátette: azt tartja szem előtt a kormány, hogy a Diákhitel 2 törlesztőrészlete ne haladja meg a diplomás kezdőfizetés négy–öt százalékát.
Ezzel kapcsolatban Hiller kifejtette, hogy egy általános orvosi szakon végzett hallgatónak a hat év képzés után 12 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak. Rogán erre reagálva elmondta, pont az orvosként végzettek és itthon elhelyezkedők esetében 95 százalékban jellemző, hogy az állam átvállalja a diákhitel törlesztését, hiszen nincs olyan orvos, akit ne látnának szívesen itthon. A frakcióvezető hozzátette: ahol a legmagasabb a tandíj, ott a legvalószínűbb, hogy nem kell törleszteni a diákhitelt.
Török bejegyzése
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Török Zsolt a legnagyobb közösségi oldalon írt bejegyzésében arra biztatta a diákokat, hogy foglalják el a kormányhivatalokat és a minisztériumokat Hiller István úgy reagált, már Török szavai előtt is elkezdődtek a diákok akciói. Hiller a véleményük világos kifejezését várja a hallgatóktól, ugyanakkor semmilyen törvénysértésre nem buzdítja őket.
Vélemények és érvek
Rogán Antal a hozzáállásbeli különbségeket emelte ki, miszerint a Fidesz a tüntetésekhez másként áll, nem könnygáz várja a demonstrálókat, mint például 2006-ban, ezt bizonyítja, hogy a szegedi kormányhivatalban még meg is vendégelték a tüntető diákokat. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, tiszteletben tartják a diákok véleményét, ugyanakkor szeretnék, ha a diákok is megfontolnák a kormány érveit.
Elfogadnák
A sajtóból értesültek arról, hogy tízezer hallgatónak biztosítják az állami támogatást – mondta Nagy Dávid a Hír TV-ben. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke közölte azt is: elfogadhatónak tartanák, ha a kormány egy demográfiakövető modellt dolgozna ki a felsőoktatásban. Azt is üdvözölné, ha a párhuzamosságok felszámolásával racionalizálásra kerítenének sort, az így keletkező tíz százalékos keretszámcsökkenést el is fogadnák. Nagy a 2010-es és a 2011-es számokat is megfelelőnek tartaná, a Diákhitel 2-ről viszont nincs jó véleménnyel, szerinte ez csak az első generációnak jelent majd könnyebbséget. A kormánydöntést is meglebegtető Hallgatói Hálózattal való együttműködésről Nagy azt mondta,hogy ebből a HÖOK, már nem tud kilépni, azt viszont felháborítónak nevezte, hogy pártok telepedjenek „nemes ügyükre”, megmozdulásaikra.
Orbán válaszolt
Orbán Viktor kedden levélben válaszolt a HÖOK elnökének, melyben közölte, a felsőoktatással kapcsolatos döntésükkel semmilyen meglepetést nem okozhattak a hallgatóknak, hiszen tavaly a miniszterelnök részletekbe menően mutatta be nekik a felsőoktatás több lépcsőben megvalósuló átalakításának tervét. Az emberi erőforrások minisztere kedd délutánra megbeszélésre hívta a HÖOK elnökségét a minisztériumba, amelyre ők nem mentek el. Balog Zoltán a nap folyamán azt közölte, bármikor kész az egyeztetésre. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kedden azt közölte: nem áll szándékában lemondani.
A hallgatók hétfői tiltakozó akcióira reagálva a Fidesz szóvivője azt mondta: a felsőoktatási rendszer átalakításának a diákok a nyertesei, és nem a vesztesei lesznek. Hétfőn az ELTE lágymányosi épületében a kormány felsőoktatást érintő átalakításai ellen tiltakozott néhány száz egyetemista, ahol több ellenzéki politikus is megjelent. Később a tiltakozó hallgatók lezárták a Petőfi hidat, majd a Kossuth térre vonultak. A diákok innen a Lánchídhoz mentek, ahol a szervezők feloszlatták a rendezvényt. Gödöllőn a Polgármesteri Hivatalhoz vonultak az esti órákban, míg Szegeden is egész nap szervezkedtek a hallgatók.
Ellenállás helyett megértést
Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, „szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól”, de mint a hétfői közleményükben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük, és nem ellenük vannak. Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik – hangsúlyozták. Giró-Szász András a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: eddig 50 ezer érettségiző juthatott be azonnal pénz nélkül a felsőoktatásba, most, a diákhitel-konstrukcióknak köszönhetően akár százezer diák is mindenfajta pénzeszköz nélkül megkezdheti felsőfokú tanulmányait.
Követelések
A keretszámok visszaállítását, a tandíj és a hallgatói szerződés „eltörlését” követelik egyebek mellett a Miskolci Egyetem hallgatói, akiknek képviselői az erről szóló petíciót kedden adták át Demeter Ervinnek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjának.
A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) tartott demonstráció szónokai kedden összefogásra szólítottak fel a kormány oktatáspolitikai intézkedéseinek megváltoztatásáért. A mintegy ötszáz tüntető öt pontban fogalmazta meg követeléseit. E szerint követelik az egyetemek önállóságát, a forráskivonás leállítását, a keretszámok visszaállítását egy új struktúra kidolgozásáig, a hallgatói szerződések eltörlését, és azt, hogy a felsőoktatás reformja az intézmények bevonásával történjen.
