Orbán Viktor levelet írt a HÖOK elnökének

Orbán Viktor levélben válaszolt a HÖOK elnökének, melyben közölte, a döntésükkel semmilyen meglepetést nem okozhattak a hallgatóknak.

Balog Zoltán bármikor kész az egyeztetésre

Az emberierőforrás-miniszter a Hír Televíziónak az egyeztetések elmaradása kapcsán azt nyilatkozta, örül, hogy korrekt választ kapott, és megérti, hogy a hallgatók próbálgatják az erejüket a szerdára tervezett demonstráció előtt. Balog Zoltán azt is közölte, bármikor kész az egyeztetésre.

A HÖOK egyébként a kormányfő válaszlevelére később úgy reagált: nem kaptak előzetes tájékoztatást a kormány keretszám-csökkentéssel kapcsolatos elképzeléseiről, az önköltséges hallgatók ilyen mértékű arányáról, a diákhitel2 ilyen formában és mértékben történő bevezetéséről. Szerintük nem történt érdemi egyeztetés a hallgatói szerződést illetően sem: annak bevezetését tényként ismertették, s bár egyet nem értésüket és határozott tiltakozásukat többször, több módon kifejezték, kifogásaikat a törvényhozó egyáltalán nem vette figyelembe – fejtették ki.

Rogán: Bízom a kormányban

A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja nem foglalkozott a felsőoktatásban tanuló állami ösztöndíjasok keretszámának kérdésével – közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján Rogán Antal frakcióvezető, aki szerint a rendelkezésre álló költségvetési pénz elosztásának vitáját a kormánynak kell eldöntenie.

A frakció a jövő évi költségvetés keretében azzal foglalkozott – folytatta –, mennyi pénz jut felsőoktatásra, és azt látni, hogy legalább annyi, sőt valamivel több, mint 2012-ben. Ennek a forrásnak az elosztásáról szólnak a viták, amelyben két komoly érvet lehet egymás mellé tenni: vagy jóval kevesebb hallgató tanul százszázalékos képzésben, vagy jóval több részben száz-, részben pedig ötvenszázalékos támogatású oktatásban – fejtette ki Rogán Antal, aki szerint ezt a vitát kell majd eldöntenie a kormánynak, és ismertetnie érveit a nyilvánosság előtt.

Arra a felvetésre, hogy az Index szerint a fideszes Révész Máriusz a frakcióülésen felvetette, legyen egy külön vitanap a kérdésről, a frakcióvezető úgy reagált, ez nem egy hivatalos megjegyzés volt, Révész Máriusz ezt akkor vetette fel, amikor gyakorlatilag véget ért a tanácskozás. „Én alapvetően megbízom a kormányban, és ezért várom a kormány álláspontját és döntését” – zárta szavait Rogán Antal.

Tiltakozó jogi karok

Közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását kedden az állami és jogtudományi karok dékáni kollégiuma, valamint a Magyar Rektori Konferencia jogi szakbizottsága a jogi képzési területre vonatkozó kormányzati finanszírozási elképzelések ellen. A testületek szorgalmazták, hogy állami ösztöndíjat vagy részösztöndíjat különítsenek el a területre. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatot nyolc felsőoktatási intézmény dékánja látta el kézjegyével.

Mint írták, elismerik a kormány kompetenciáját arra, hogy a társadalompolitikai vagy más méltányos célok érdekében prioritásokat fogalmaz meg és érvényesít. Ugyanakkor leszögezték, hogy a felsőoktatás átalakításának, fejlesztésének, finanszírozásának olyan módjával értenek egyet, amely eleget tesz az egyenlő elbánás elve, a diszkrimináció tilalma követelményeinek, és elősegíti a társadalmi mobilitást.

A diákok nyertesek, nem vesztesek

A felsőoktatási rendszer átalakításának a diákok a nyertesei, és nem a vesztesei lesznek – mondta a Fidesz szóvivője kedden, reagálva a hallgatók hétfői tiltakozó akcióira. Selmeczi Gabriella közölte: a legfontosabbnak azt tartják, hogy a kormány képviselői a szakemberekkel és a diákok képviselőivel le tudjanak ülni vitázni, érvelni, hogy a hallgatók is megértsék, milyen átalakítás zajlik a felsőoktatásban.

A Petőfi hídtól a Lánchídig

A kormány felsőoktatást érintő átalakításai ellen tiltakozott néhány száz egyetemista hétfőn az ELTE lágymányosi épületében, ahol több ellenzéki politikus is megjelent. Később a tiltakozó hallgatók lezárták a Petőfi hidat, majd a Kossuth térre vonultak. A diákok innen a Lánchídhoz mentek, ahol a szervezők feloszlatták a rendezvényt. Gödöllőn a Polgármesteri Hivatalhoz vonultak az esti órákban, míg Szegeden is egész nap szervezkedtek a hallgatók. Velük B. Nagy László kormánymegbízott egyeztetett, és elmondta: minden leendő hallgatónak biztosítják a kedvező finanszírozási lehetőséget.

Ellenállásból megértés?

Az oktatási államtitkárság megérti, ha a diákok úgy érzik, „szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól”, de mint a hétfői közleményükben írták: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük, és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. Fontosnak nevezték, hogy a hallgatók megértsék a kormány új felsőoktatási stratégiáját, és felismerjék a benne rejlő lehetőségeket, továbbá hogy tudatosítsák: ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait.

Kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol tanulniuk. Az államtitkárság kitért arra is, hogy a korábbi gyakorlat szerint akik nem kaptak állami ösztöndíjat, azok csak akkor tanulhattak, ha ők vagy a szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.

Egyetlen fillér nélkül

Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot. Az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik – hangsúlyozták. Kifejtették, az állami kamattámogatással folyósított, a képzés teljes költségét fedező Diákhitel 2 konstrukció a támogatás speciális formájává válik, mivel a kormány garanciát vállal arra, hogy a végzést követően a közszférában elhelyezkedők hitelét az állam átvállalja, továbbá a gazdasági szereplőket adókedvezmények nyújtásával ugyanerre ösztönzi.

A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni. Az államtitkárság szerint mivel a hallgatók és az intézmények egyaránt érdekeltté válnak abban, hogy elhelyezkedésüket segítő, a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek, megszűnik az a jelenség, hogy a hallgatók 40-45 százaléka az előírt 4-5 év alatt nem szerez diplomát.

Sok alkalommal egyeztetett

A felsőoktatás átalakításánál a kormány nagyon sok alkalommal egyeztetett a rektori konferenciával és a hallgatói önkormányzatok képviselőivel, és véleményüket figyelembe vette – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága pénteken.

Az eddiginél igazságosabb lesz a felsőoktatás új rendszere – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában a közelmúltban a kormányszóvivő. Giró-Szász András korábban kifejtette: lábbal fogják megszavazni a felsőoktatásba bekerülők, mely szakok fognak életben maradni, összhangban a munkaerőpiac felvevőképességével.