Körülbelül nyolcvan-száz középiskolás gyűlt össze délután kettő és három óra között a hideg téli esőben a Nemzeti Múzeum kertjében. A lépcsők tetején, a kiugró homlokzat alá behúzódó diákok nyugodtan tűrték, hogy a fotósok és operatőrök filmezzék őket. A csendesen beszélgető fiatalok azon sajnálkoztak, hogy nem jöttek el többen. Hamar kiderült, hogy többségük az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának tanulója, a tiltakozók néhány másik középiskola diákjaival egészültek ki.
A demonstrálók közül többen is kartonpapírra írt üzenetekkel érkeztek. Ezek szövege, például a „Gondolkodom, tehát probléma vagyok” az „Egyetemre megyek, csődbe megyek”, „Tandíj, 30 év adósság”, vagy a korábbi tüntetésekről ismert „Miénk a jövő” a felsőoktatás átalakítását bírálta.
Három óra körül a diákok úgy döntöttek, hogy átvonulnak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumához, hogy az ott tanulókkal közösen folytassák a tiltakozást. A megjelent középiskolások nagy része, körülbelül ötven diák előbb zárt csoportban elsétált az Astoriáig, majd együtt elbuszozott az XIV. kerületi Cházár András utcáig. Egyikük a buszon, egy telefonbeszélgetésben meg is jegyezte: „a járdáról nem lépünk le, és csak a zebrán megyünk át”.
A Radnótihoz érve viszont kiderült, hogy ott már befejeződött a hallgatói fórum, és a résztvevői nagyrészt haza is mentek. Miután így nem csatlakoztak hozzájuk új demonstrálók, rövid várakozás után az épület előtt álló diákok úgy döntöttek, hogy akkor a Hősök terére sétálnak át. Ott félkörben sorakoztak fel, egyik szervezőjük felolvasta a korábbi felsőoktatási tüntetésekről már ismert követeléseket, majd miután egy lány elmondta, hogy mikor és hol találkozzanak a hétfői demonstráció előtt, délután négy körül hazaindultak.
