Olyan felsőoktatási rendszer kidolgozásán dolgozunk Orbán Viktor kérésére, amely eltörli a keretszámokat, és átláthatóvá, világossá teszi azt a struktúrát, amely immár 22 éve folyamatos átalakulásban van – jelentette be Balog Zoltán Giró-Szász Andrással közösen a vasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az Emmi tárcavezetője elmondta azt is: a jövőben a felvételihez nem lesz majd szükség pénzre a diákok részéről, csak minőségre, diplomaszerzésre és teljesítményre, „mindenki felvételt fog nyerni, aki kinyilvánítja azon szándékát, hogy diplomaszerzés után Magyarországon kíván majd dolgozni”.
Egyeztetés: kedd
Ezeknek a hallgatóknak az állam a teljes képzési költségüket kifizeti. „Meghallottuk a diákok azon kérését is, hogy nem szeretnék adóssággal kezdeni az életüket” – jelentette ki a miniszter. Az emberierőforrás-miniszter kijelentette: „semmifajta tandíj bevezetésére a kormány nem hajlandó, nem készül és nem is látja azt szükségesnek”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felsőoktatási képzés sokba kerül, az állam célja ezért, hogy a tandíj nélkül, állami támogatással megszerzett diplomájukat a diákok itthon kamatoztassák.
Balog emlékeztetett, hogy ugyan már megállapodtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségével, hogy kedden ülnek tárgyalóasztalhoz, azonban a politikus szerencsésebbnek tartotta volna, hogy ha erre már hétfőn sor kerülne, „hiszen úgy az esetleges javaslataik már a szerdai kormányülésen is szóba kerülhetnek”. Balog hozzátette: a rektori konferencia képviselőivel már korábban egyeztetett.
A tárgyalások függvénye
Az MTI azzal kapcsolatos kérdésére, hogy a végzős középiskolások mikor tudják meg, szakonként milyen követelményeknek kell megfelelniük a bejutáshoz, Giró-Szász András elmondta: idén a 240 volt a pontminimum, de egyetemenként és szakonként eltérő eredmény kellett a bekerüléshez, az átlag 369 pont volt. „Hogy idén hogy lesz, az a tárgyalásokon dől el” – mondta. A kormányszóvivő hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidelitas meghívására, a Fidesz ifjúsági társszervezetének tagjaival egyeztetett egy budapesti romkocsmában a felsőoktatás helyzetéről. A kormányszóvivő a tájékoztatón arról is beszélt, a felsőoktatási rendszer újjászervezést igényel azért, hogy egy „egészségesebben működő”, fenntartható szerkezet jöjjön létre. Ugyanakkor fontos – folytatta –, hogy az átalakítás ne keltsen félelmet és áttekinthető legyen, a kormányfő ezért kérte Balog Zoltánt arra, hogy egyszerűsítse a felsőoktatás jövőjéről szóló kormányzati előterjesztést, egyértelművé téve a kormányzati szándékot.
A miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az eddigi keretszámrendszer nem volt korrekt, a tanulni akaró diákok egy részét elzárta a felsőoktatástól. Arra a kérdésre, hogy a most bejelentett változások összefüggésben vannak-e a hallgatói tiltakozásokkal, Giró-Szász András úgy válaszolt: a tüntetések a demokrácia részei, és figyelemfelhívóak tudnak lenni. „Nyilvánvalóan ez apropója volt annak a találkozónak, amelyre a Fidelitas hívta meg a miniszterelnököt. A Fidelitas is hasonló felvetésekkel élt, és ez vezetett ide. De ez nem a koncepción változtat, hanem annak egy elemét tisztázza le, egyszerűsíti” – fejtette ki.
A Fidesz egyetért vele
A Fidesz egyetért azzal, hogy ingyenes legyen a felsőoktatás azoknak, akik Magyarországon szeretnének dolgozni – írta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője közleményében. Nagy várakozással tekintünk a szerdai kormányülés elé, ahol döntenek a részletekről – teszi hozzá.
Addig is a Fidesz oktatási kabinetje minden támogatást kész megadni, hogy a diákok számára legjobb megoldás megszülessen. Az MSZP-t pedig felszólítjuk, hogy ne hergeljék a tanulni akaró, jó szándékú, jövőjükért aggódó diákokat – zárul a szóvivő közleménye.
Hallgatói Hálózat: csak ártani tudnak
A Hallgatói Hálózat szerint a miniszterelnök szombati bejelentése és Giró-Szász András kormányszóvivő, valamint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnapi tájékoztatója után biztosra vehető, hogy a kormány „csak ártani tud a felsőoktatásnak”. A Hallgatói Hálózat vasárnapi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a diákok nemcsak a drasztikusan csökkentett keretszámok ellen, hanem a döntéshozatal átláthatatlansága, „az igazságtalan, röghöz kötésen, az egyetemek kivéreztetésén alapuló, szociálisan vállalhatatlan rendelkezések ellen” tiltakoznak.
Irreálisnak tartják a találkozót
Irreális, hogy a HÖOK elmenjen a Balog Zoltán szakminiszter által hétfőre kezdeményezett találkozóra a felsőoktatásról, hiszen előzőleg semmiféle hatástanulmányt nem kaptak, így nem tudják, hogy pontosan miről lehetne tárgyalni – közölte Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja a Klubrádió beszámolója szerint. Mint a rádió honlapján olvasható, Kiss Dávid azt mondta, a HÖOK szerint még nagyobb lett a bizonytalanság a felsőoktatási rendszerben, a Giró-Szász András kormányszóvivő és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottak pedig ellentmondanak mindannak, amit a kormány az utóbbi időben kommunikál.
240 pont
Orbán Viktor szombaton diákokkal konzultált a felsőoktatás helyzetéről. A fiatalok elmondták véleményüket a felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről. A miniszterelnök ezt követően videoüzenetében a keretszám-szabályozásról és az ingyenes oktatásról beszélt. „Egyszerű és átlátható szabályozásra van szükségünk, mert olyan bonyolult a mostani rendszer, hogy csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében” – jelentette ki a kormányfő. Orbán kiemelte, hogy ezek miatt „új kormányzati előterjesztésre van szükségünk, amely összevonja a különböző kérdéseket és leegyszerűsíti, egyszerre érthetővé is téve azokat”. A kormányfő elmondta, fontos újra és újra elmondani azt, hogy akik már elkezdték a tanulmányaikat, azokat „semmilyen változás nem fogja érinteni”.
A keretszámok megszüntetésére Orbán szerint azért van szükség, mert a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok elzárják előlük a lehetőséget, hogy szándékaik szerint bekerülhessenek az egyetemekre. A felsőoktatás átalakításának kérdéséről –amely a középiskolásokat érinti elsősorban – a miniszterelnök elmondta: „világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében –, és elszántak, hogy tanuljanak, majd utána Magyarországon szeretnének dolgozni, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak”.
A felsőoktatási keretszámok december 6-ai bejelentését követően országszerte több helyen voltak tiltakozó megmozdulások a kormány elképzelései ellen.