– Orbán Viktor szerint nem érhette meglepetésként a diákokat a felsőoktatási reform iránya, mert az átalakításról már tavaly tárgyaltak többek között a hallgatókkal is. Nem voltak tisztában azzal, mi várható?
– A tavaly novemberi találkozón számokról nem volt szó, csak arról, hogy racionalizálni kell a képzési struktúrát, fel kell számolni a felesleges szakokat. Ebben a kormányfőnek igaza van. Semmi szükség rá, hogy egy egyetem több karán is működjön egyforma tanszék, vagy hogy minden bokorban legyen ugyanolyan képzés. A cél, hogy akár kevesebb helyen, de minőségi képzést folytassanak az intézmények. A keretszámcsökkentést viszont csak a demográfiai mutatókat követő mértékig tudjuk elfogadni.
– Miért nem volt nyoma a mostanihoz hasonló méretű, országos hallgatói szervezkedésnek, amikor a szocialista kormányzat alatt, 2008-ban be akarták vezetni a tandíjat?
– Akkor nem vettem részt országos megmozdulásokban, de úgy emlékszem, tüntetések voltak többek közt a Szalay utcában, és a HÖOK is a szervezők között volt. Sőt ismerek több akkori felszólalót.
– A héten ezreket mozgósítottak a hallgatói képviseletek. Meglepte, hogy a diákság aktivitása végül hídfoglalásig és a parlamenti kordon átlépéséig fajult, vagy eleve ekkora volumenben gondolkodtak?
– Biztos voltam benne, hogy ha a tandíj szóba kerül – nevezzük akárhogy is –, akkor a fiatalság megmozdul. Fel sem merült bennem, hogy a rendezvényeken nem lesznek elegen, és hogy az akciók esetleg érdektelenségbe fulladhatnak. Szenzációs volt a hétfői fórum, amikor egy kisebb csoport elindult a városba az ELTE-ről, és hatalmas tömeg tartott velük, pedig előzetesen nem volt eltervezve. Ezek után számítani lehetett rá, hogy a szerdai műegyetemi HÖOK-fórum után is lesz vonulás, de az útvonal ekkor is menet közben, teljesen spontán alakult. Összességében nagyon jól sikerültek a megmozdulások, és jól tükrözik, hogy milyen feszültség van a kormány intézkedései miatt az egyetemistákban és a középiskolásokban. A felsőoktatásba való bejutás korlátozása egységbe forrasztotta az érintetteket, és olyan szervezetek között indult együttműködés, amelyek eddig nem is voltak kapcsolatban. Óriási erőt ad az egész összefogásnak, hogy a középiskolások is megmozdultak, mert most ők a legfontosabbak.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
