A változtatások célja a minőségi oktatás

A köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja, hogy minőségi és versenyképes oktatást alakítsanak ki.

KG
2013. 01. 18. 13:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tárcavezető a II. Nemzeti Köznevelési Konferencián pénteken azt mondta, fontos, hogy erről a célról széles körű legyen az egyetértés, mert így nagyobb az esélye a konszenzus megtalálásának az eszközöket illetően. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen – hangoztatta.

Úgy fogalmazott, a köz- és a felsőoktatás az elmúlt években olyan helyzetbe került, hogy a többség úgy gondolta, ez így nem mehet tovább. Magyarországot csaknem minden területen fojtogatja az adósság, ez a probléma sújtja a családokat, az önkormányzatokat, az államot és az intézményeket is. Az önkormányzati adósságok jelentős része az intézmények, például az iskolák működtetésre ment, ami a helyzet tarthatatlanságát jelzi – vélekedett Balog. Kiemelte, az oktatási rendszer az eredményesség szempontjából stagnált. Az országban a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységbe születik, és az iskolarendszernek képesnek kell lennie az esélytelenségből esélyhez juttatni őket.

Felelősséget kell vállalni

Az elmúlt években az oktatásban kialakult helyzetből a kormány levonta a következtetést: az államnak felelősséget kell vállalnia, fontos, hogy jó gazdája legyen az oktatásnak is – mutatott rá. Hozzátette, a változások célja, hogy növeljék a rendszerben az átláthatóságot, kiszámítható legyen a pedagógusok élete és növeljék a pedagógusi pálya megbecsültségét. A miniszter arra is kitért, hogy a nemzeti alaptanterv kidolgozásánál cél volt, hogy olyan modern tudást adjanak át a diákoknak, amelyre szükségük van ahhoz, hogy helytálljanak a XXI. században. Egyúttal lényeges a gyökerek, a nemzeti identitás megerősítése is, hogy tudják, honnan jönnek.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az eseményen kiemelte, az átalakítás célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, az igazságosság és az egyenlőség alapján, a gazdaságosság figyelembevételével működjön. Komoly célnak nevezte még a nemzeti középosztály megerősítését, valamint azt, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a társadalom az alaptörvényben rögzített értékek alapján megújuljon, felemelkedjen.

Négymilliárd forintos program indul

Legalább nyolcezer hátrányos helyzetű diák továbbtanulását segíti egy most induló program, amely négymilliárd forintos keretből támogatja a felsőoktatásba jutásukat – mondta Balog Zoltán. A konferencián tartott beszédében a programmal kapcsolatban kiemelte, ma pluszpontokat kapnak halmozottan hátrányos helyzetű diákok, de jobb lenne, ha olyan helyzetet teremtetnének, hogy maguktól magasabb pontszámot érhessenek el. Hozzátette: a programra február elejétől lehet jelentkezni, és igyekeznek gyorsan elbírálni a pályázatokat. Megjegyezte, amelyik intézmény legalább 46 tanulót von be a programba, megkapja a maximális támogatást, 50 millió forintot.

Kérdésre válaszolva kiemelte, nem jó a fiataloknak rémisztő adóssággal kezdeni az életet, ezért döntöttek úgy, hogy nem keretszámokkal, hanem minőségi kritériumokkal szabják meg, ki juthat be a felsőoktatásba.

Ugyancsak kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy jelenleg négy pedagógus-szakszervezettel tárgyal a kormány, közülük három kész a megállapodásra. A kabinetnek is fontos, hogy az érdekvédelmi szervezetek rálássanak az oktatás átalakítására – fűzte hozzá. Arról is beszélt, hogy arra az esetre, ha sztrájkra kerülne sor, a bíróságnak kell meghatároznia az elégséges szolgáltatás feltételeit. A miniszter hangoztatta, ma nagyobb az esély, mint néhány héttel–hónappal korábban, hogy szeptembertől úgy indul el a pedagógus életpályamodell, hogy béremelés is lesz benne.

Lesz állami finanszírozás

Lesznek államilag finanszírozott helyek azon a tizenhat szakon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni – erről állapodott meg Balog Zoltán és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön Budapesten. A hallgatói szervezet elnöke szerdán azt mondta: a tárgyaláson arra kívánnak fókuszálni, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely.

A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?

A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat.

Orbán Viktor december 15-i, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-i, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért.

A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, aminek következményeként jött a már-már tradicionális hídfoglalás, utána kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.