A változtatások célja a minőségi oktatás

A köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja, hogy minőségi és versenyképes oktatást alakítsanak ki.

A tárcavezető a II. Nemzeti Köznevelési Konferencián pénteken azt mondta, fontos, hogy erről a célról széles körű legyen az egyetértés, mert így nagyobb az esélye a konszenzus megtalálásának az eszközöket illetően. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen – hangoztatta.

Úgy fogalmazott, a köz- és a felsőoktatás az elmúlt években olyan helyzetbe került, hogy a többség úgy gondolta, ez így nem mehet tovább. Magyarországot csaknem minden területen fojtogatja az adósság, ez a probléma sújtja a családokat, az önkormányzatokat, az államot és az intézményeket is. Az önkormányzati adósságok jelentős része az intézmények, például az iskolák működtetésre ment, ami a helyzet tarthatatlanságát jelzi – vélekedett Balog. Kiemelte, az oktatási rendszer az eredményesség szempontjából stagnált. Az országban a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységbe születik, és az iskolarendszernek képesnek kell lennie az esélytelenségből esélyhez juttatni őket.

Felelősséget kell vállalni

Az elmúlt években az oktatásban kialakult helyzetből a kormány levonta a következtetést: az államnak felelősséget kell vállalnia, fontos, hogy jó gazdája legyen az oktatásnak is – mutatott rá. Hozzátette, a változások célja, hogy növeljék a rendszerben az átláthatóságot, kiszámítható legyen a pedagógusok élete és növeljék a pedagógusi pálya megbecsültségét. A miniszter arra is kitért, hogy a nemzeti alaptanterv kidolgozásánál cél volt, hogy olyan modern tudást adjanak át a diákoknak, amelyre szükségük van ahhoz, hogy helytálljanak a XXI. században. Egyúttal lényeges a gyökerek, a nemzeti identitás megerősítése is, hogy tudják, honnan jönnek.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az eseményen kiemelte, az átalakítás célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, az igazságosság és az egyenlőség alapján, a gazdaságosság figyelembevételével működjön. Komoly célnak nevezte még a nemzeti középosztály megerősítését, valamint azt, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a társadalom az alaptörvényben rögzített értékek alapján megújuljon, felemelkedjen.

Négymilliárd forintos program indul

Legalább nyolcezer hátrányos helyzetű diák továbbtanulását segíti egy most induló program, amely négymilliárd forintos keretből támogatja a felsőoktatásba jutásukat – mondta Balog Zoltán. A konferencián tartott beszédében a programmal kapcsolatban kiemelte, ma pluszpontokat kapnak halmozottan hátrányos helyzetű diákok, de jobb lenne, ha olyan helyzetet teremtetnének, hogy maguktól magasabb pontszámot érhessenek el. Hozzátette: a programra február elejétől lehet jelentkezni, és igyekeznek gyorsan elbírálni a pályázatokat. Megjegyezte, amelyik intézmény legalább 46 tanulót von be a programba, megkapja a maximális támogatást, 50 millió forintot.

Kérdésre válaszolva kiemelte, nem jó a fiataloknak rémisztő adóssággal kezdeni az életet, ezért döntöttek úgy, hogy nem keretszámokkal, hanem minőségi kritériumokkal szabják meg, ki juthat be a felsőoktatásba.

Ugyancsak kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy jelenleg négy pedagógus-szakszervezettel tárgyal a kormány, közülük három kész a megállapodásra. A kabinetnek is fontos, hogy az érdekvédelmi szervezetek rálássanak az oktatás átalakítására – fűzte hozzá. Arról is beszélt, hogy arra az esetre, ha sztrájkra kerülne sor, a bíróságnak kell meghatároznia az elégséges szolgáltatás feltételeit. A miniszter hangoztatta, ma nagyobb az esély, mint néhány héttel–hónappal korábban, hogy szeptembertől úgy indul el a pedagógus életpályamodell, hogy béremelés is lesz benne.

Lesz állami finanszírozás

Lesznek államilag finanszírozott helyek azon a tizenhat szakon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni – erről állapodott meg Balog Zoltán és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön Budapesten. A hallgatói szervezet elnöke szerdán azt mondta: a tárgyaláson arra kívánnak fókuszálni, ami a felvételi előtt állókat érinti, azaz hogy minden szakon legyen államilag finanszírozott hely.

A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?

A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat.

Orbán Viktor december 15-i, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-i, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért.

A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, aminek következményeként jött a már-már tradicionális hídfoglalás, utána kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.