Navracsics: Ezek nem tényállítások

A miniszter tájékoztatása szerint már pénteken elküldheti a KIM a bizottságnak az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban megfogalmazott kérdésekre adott válaszokat.

Várhatóan még ma, azaz május 24-én, pénteken elküldi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az Európai Bizottságnak az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban megfogalmazott kérdésekre adott válaszokat – mondta a 180 percben Navracsics Tibor tárcavezető. A politikus hangsúlyozta, az ügyben folyamatos a szakértői párbeszéd az Európai Bizottság és a kormány között.

A brüsszeli testület a bírósági ügyek áthelyezhetőségével, a bíróságok által a különadók miatt kivetett büntetéssel és a pártok választási reklámjainak médiában történő sugárzásával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A tárcavezető szerint a felek mindhárom esetben közel járnak a megoldáshoz. Az ügyek áthelyezhetőségéről a kormány párhuzamosan tárgyal a Velencei Bizottsággal és az Európai Bizottsággal, és bár a kabinet és Brüsszel álláspontja közel áll egymáshoz, vannak olyan jelek, hogy az uniós testület meg akarja várni a Velencei Bizottság döntését – tette hozzá a miniszter.

A politikus a Kossuth rádió műsorában a Tavares-jelentéssel kapcsolatban azt mondta, annak közjogi kötelező ereje csekély, inkább politikai hatása lehet, az Európai Parlament (EP) által megvitatandó és esetleg elfogadandó vagy elutasítandó dokumentumról van szó, amely nem kötelező formában fog megjelenni.

Navracsics szerint az, hogy a jelentéssel kapcsolatos magyar kifogások érvényesülnek-e a végső változatban, a politikai vita függvénye. A kabinet megteszi a kifogásait, majd az EP alapjogokkal foglalkozó bizottsága, részben pedig a plenáris ülés szavazhat ezekről – tette hozzá a miniszter az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezete kapcsán, amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares május 7-én mutatott be.

A portugál politikus által összeállított dokumentum szerint bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke befolyásolhatja az ítélkezést. Navracsics szerint ezek nem tényállítások, hanem Rui Tavares érzéseiről, gyanakvásairól szólnak. Ebből is látszik, hogy politikai dokumentumról van szó. A tárcavezető hozzátette, az Európa Tanáccsal folytatott együttműködés révén már számos esetben megnyugtatóan tudták rendezni ezeket a kérdéseket.

Navracsics hangsúlyozta, az ügyek áthelyezhetősége melletti egyik fontos érv, hogy csak így kezelhetőek a bírósági eljárások elhúzódása okozta problémák. Erre példa az gyilkossággal vádolt ároktői banda ügye, amelynek tagjait ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból, mert ügyükben nem született időben elsőfokú ítélet. A miniszter szerint ugyanakkor a kormány pontosan tudja, hogy az ügyek áthelyezése nem a legjobb megoldás. A legjobb megoldás egy többmilliárdos fejlesztés lenne az igazságszolgáltatásban, hogy több emberük, korszerűbb gépeik legyenek, fejlettebb infrastruktúrájuk, és így le tudják dolgozni az elmúlt években felhalmozódott ügyhátrányt.

Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. További módosítás, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.