A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, és nemcsak a szerződő felek, de a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is büntethetők. Aki pedig jogellenesen kivágja a fát az erdőben és ellopja, 2 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Nemzeti jelkép megsértésének számít a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanakkor több bűncselekmény – így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás – már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.
A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, ilyen esetnek számít például, ha valakit éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak meg, valamint ha valakinek a lakásába éjjel vagy fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan törnek be, továbbá ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.
Az új kódex általános szabályai nagyrészt megegyeznek a régi Btk.-éval, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található. Megmaradnak viszont a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a „három csapás”.
Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény.
Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve.
