Szakmai berkekben hosszabb ideje sürgetik a gyakran módosuló büntető perrendtartás teljes megújítását. A legtöbben úgy vélik, idehaza túlságosan hosszú, bonyolult és költséges a bűnügyi eljárás. Először a rendőrség tárja fel a bizonyítékokat, hallgatja meg a tanúkat és a szakértőket, szerzi be az okiratokat, majd ez – a vádemelés után – a bíróságon lényegében megismétlődik. A tanúk sokszor vonakodnak attól, hogy jelezzék tapasztalataikat, a bűncselekmények elkövetését, hiszen utána többször is beidézik őket a különféle hatóságok. Hozzáértők hosszabb ideje azt javasolják: a nyomozók csak jelöljék meg a bizonyítékokat, a bíróság pedig – amerikai mintára – az ügyész és a védő aktív közreműködésével végezze el a bizonyítást.
Azt követően, hogy az Országgyűlés tavaly júniusban megszavazta az új büntető törvénykönyvet – amely egyébként idén július elsején hatályba lép –, sürgetővé vált a hozzá kapcsolódó eljárási törvény kidolgozása. A büntető perrendtartás megalkotására az igazságügyi tárca nemrégiben több szakembert kért fel. A kodifikációs bizottságban Erdei Árpád, Farkas Ákos és Bárd Károly professzor mellett részt vesz Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke, Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
Hozzátartozik: a Belügyminisztérium időközben megkezdte az új büntetés-végrehajtási törvény kidolgozását. Ez az 1979. évi jogszabályt váltja majd fel.
origo.hu
Nehezen tűri az alattomos, liberális propagandát a világhírű művész
