Felszólal napirend előtt Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben hétfőn – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Mint elmondta, a 13 órakor kezdődő ülésen a kormányfő Az Országgyűlés őszi feladatairól címmel beszél majd. Ezt követően egyéb napirend előtti felszólalások is elhangzanak, majd az interpellációk és az azonnali kérdések következnek.
A parlament ezt követően dönt Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjének médiatanács elnökévé választásáról. Karas Monika augusztus 19-e óta áll az NMHH élén, miután a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök kilenc évre kinevezte a tisztségre. A hatóság a korábbi elnök, Szalai Annamária április 12-ei halála óta működött elnök nélkül. A médiatörvény értelmében a hatóság és annak médiatanácsa élén ugyanaz a személy áll, ehhez azonban az szükséges, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnök által kinevezett NMHH-elnököt kétharmados támogatással megerősítse a médiatanács élén.
A szavazás után kezdődhet vita az ötödik alaptörvény-módosítás új változatáról, amelyet a kormány augusztus végén nyújtott be azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakában nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.
Országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi Szili Katalin független országgyűlési képviselő, hogy a kormány vizsgálja meg, milyen következményekkel járna egy feltétel nélküli, születéstől halálig járó alapjövedelem bevezetése. A politikus kiemeli, a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója az emberi méltóság garantálását, a létbizonytalanság felszámolását határozta meg célként. Ez a jövedelem minden állampolgárnak azonos összegben járna születésétől haláláig, mértéke pedig az állam mindenkori teljesítőképességétől függne és a „szerény életvitel” költségeit fedezné – fejti ki.
Összesen 171 milliárd forinttal növelik a költségvetés központi alrendszerének hiányát azok a módosítások, amelyeket az idei büdzséről szóló törvényhez nyújtott be a kormány, az uniós módszertan szerinti hiánycélt ugyanakkor vélhetően nem veszélyeztetik a módosítások. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra emelkedik.
Ezek alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban.
A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.
A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
Az október 1-jén hatályba léptetni tervezett alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.
A képviselők kedden tárgyalhatják Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon javaslatát, amely az egész jogrendszeren átvezeti a PSZÁF feladatainak jegybanki átvételét. A törvényjavaslat így a törvényekben a PSZÁF helyébe a Magyar Nemzeti Bankot írja, több helyen a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervnek nevezve a jegybankot.
Szerdán a fent említett két módosításról is részletes vitát tartanak, valamint tárgyalni kezdik a termőföld védelméről szóló júniusban benyújtott kormányzati előterjesztést.
