Az alkotmány érintett passzusai – így például a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége – teljesen összhangban vannak az európai értékekkel és más európai országok gyakorlatával, mondta a kormányfő. Szerinte az Európai Unió visszaél hatalmával, olyasmiket kér és vár el hazánktól, amiket nem lehetne kérnie, illetve másoktól nem vár el. Azonban mivel Magyarország sok fronton vív harcot, „szabadságküzdelmeket” – egyebek között a méltányos közteherviselés és a rezsicsökkentés területén –, „engedményeket is kell időnként tenni”. A kormány ezért úgy döntött – „bár csikorog a fogunk” –, hogy olyan igényeknek is enged, amelyek sértik a magyar szuverenitást, és amelyekben a másik félnek tartalmilag sincs igaza, fogalmazott Orbán Viktor. Jelezte ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás kérdése a nagyobbik kormánypárton belül óriási vitát váltott ki, mert a Fideszben „nagyon sok rendíthetetlen, elkötelezett híve van a nemzeti szuverenitásnak”. Ezért sok frakciótagot kellett meggyőznie, hogy bár tartalmilag igazuk van, az ország érdeke most mégis az alkotmány módosítása.
A kormány a héten döntött arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alaptörvény módosítására, amelynek nyomán kikerülhet az alkotmányból a bírósági döntések miatti adókivetésnek, valamint a bíróságok közötti ügyáthelyezésnek a lehetősége.
„Egy magabiztos és cselekvőképes ország nagyszerű teljesítménye volt a dunai árvíz ellen elleni védekezés. A veszélyt példátlan összefogással, jó szervezettséggel és szakértelemmel lehetett elhárítani, a védművek pedig állták a nyomást. Szombaton még felkeresem azt a területet, ahol a dunai árhullám elhagyja az országot. Figyelni kell emellett a szerbiai folyószakaszra is, mert ha ott baj van, a domborzati viszonyok miatt a víz visszafolyik Magyarországra. Nem zárható ki, hogy Magyarország európai uniós forrásokat is megszerez majd a kárelhárítás költségeire. [ ] A szükséges és indokolt helyreállítási munkálatokhoz minden pénzt meg fognak kapni az érintett települések.”
Beszámolt egyúttal arról is, hogy az árvízi helyreállítási megbízottnak kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót olyan felmérés elkészítésére utasította, amely ismerteti a Duna menti épületek, építkezések jogi helyzetét. „Mindent megvédtünk, amit lehetett, de át kell gondolnunk, hogy mi az, amit érdemes megvédeni a jövőben. Az érintettekkel le kell ülni, meg kell egyezni, hogy nekik is jó legyen meg az országnak is” – mondta a miniszterelnök.