Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk – jelentette ki a házelnök. Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában.
Hozzátette: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában. Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon. Ez azt jelenti – folytatta a házelnök –, hogy nemzetközi jogi értelemben is megteremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetők a nemzetközi kapcsolatokban.
Kövér szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a magyarországi politikai akaratképzésbe segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, amely 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában.
A magyarországi baloldalt segítheti abban, hogy visszaforduljon nemzetéhez, a liberálisokat segítheti, hogy felélesszék a magyarok nemzeti szabadelvűségét és a jobboldalnak lehetőséget ad, hogy kiteljesítse politikai hitvallását – fejtette ki.
A házelnök azt mondta, a 23 millió románozás, az egységes magyar nemzet létének elvitatása, december 5-e szégyene mélyítette azt a mocsarat, amelyből ki kellett lábalni, a bizalom ott és azok között is megbomlott, ahol korábban még létezett, az anyaországban és azon kívül is.
A jövő évi európai parlamenti választásra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben. Kövér László szerint amit nagyjából eddig is tudtak az unióról, arról most „brüsszeli papírunk” is van. „Tudtuk, tapasztaltuk azt, hogy az uniónak problémaelhárító álláspontja és magatartása van az Európában számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek ügyeiben” – mondta.
Az Országgyűlés Elnöke megköszönte a Székely Nemzeti Tanácsnak és az erdélyi közélet szereplőinek az európai polgári kezdeményezésért végzett munkájukat, és minden erdélyi politikai erőnek, hogy félretéve belső vitáikat a százezer főt mozgósító Székelyek nagy menetelésén példát mutattak összefogásból. „Példát mutattak Európának a békés elszántságból, és erőt, önbizalmat sugároztak minden, jogaikért küzdő Kárpát-medencei magyar közösségnek. Ez a magyar autonómiához, az egyenlő méltósággal élhető élethez vezető út; ha kitartunk rajta, célba fogunk érni” – fogalmazott.
Böjte Csaba, aki ötszázezredik külhoni magyar kérelmezőként előző nap a Parlamentben tette le az állampolgársági esküt, az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: a jobb, közös jövőbe vetett hitet soha nem szabad elveszíteni. A KMKF ülése várhatóan állásfoglalás elfogadásával zárul délután.
