A miniszterelnök arra számít, hogy az áprilisi parlamenti választás után újra egyetértés lesz a kormánypártok és a szocialisták között a tervezett paksi atomerőmű-fejlesztés ügyében. Orbán Viktor ezt hétfőn mondta a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt az MSZP-s Józsa István kérdezte, akinek a cége 2000 és 2010 között 6,6 milliárdnyi megbízást nyert el az atomerőműtő. Az MSZP-s politikus szerint a miniszterelnök felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal Paks ügyében. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.
Orbán azt válaszolta: mivel az orosz–magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül.
A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, napirend előtt. 2014 a rezsiharc éve lesz – jelentette ki. Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött, hogy „a piros-fehér-zöld sarkot választja”. Azt is elmondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót. Reagált az ellenzék és a kormánypártok, Rogán Antal kitért a baloldal pálfordulására is. A Fidesz frakcióvezetője azt sem hagyta szó nélkül, hogy a kormányfő beszédére a szokásoktól eltérően nem Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, hanem frakcióvezető-helyettese, Harangozó Tamás válaszolt.
Percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.
A szocialista Nemény András azonnali kérdésében megdöbbentőnek nevezte, hogy offshore cégek kormányzati segítséggel évek óta „lopják” az olcsó gázt a távhőfogyasztók és a közintézmények elől, és évente 35 milliárd forint haszonnal értékesítik.
„Az ön ismerősei százmilliárd forint haszonra tehettek szert, miközben a távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei alig csökkentek” – jelentette ki, a miniszterelnöktől azt kérdezve, érintett-e a „gázmutyiban”. A kormányfő nemmel válaszolt, és közölte: semmilyen üzleti ügyben nem érintett.
Erre Nemény azt mondta, az MSZP kormányra jutva felderíti az ügyet, felelősségre vonja az érintetteket, és visszaszerzi az ellopott nemzeti vagyont. A miniszterelnök viszonválaszában úgy fogalmazott: gázügyben csak a rezsicsökkentés tartozik a kormányra, minden más üzleti ügy.
Az említett ügyben feltűnt kedvezményezettek között a Wallis egyik alapítója is ott van, „a Wallis pedig a szocialista párthoz tartozó cég, úgyhogy saját magukat kérdezzék erről az ügyről” – jelentette ki.
A jobbikos Volner János azt mondta, nemhogy egymillió, százezer új adófizető munkahely sem jött létre, csak a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma emelkedett a kormányváltás óta. Szólt arról is, hogy a hat órában foglalkoztatott közmunkások nettó 38 ezer forintot keresnek, és nemcsak képzetlenek, hanem értékes munkát végezni tudó emberek is vannak köztük.
Orbán úgy válaszolt: a foglalkoztatottak száma 258 800-zal nőtt a 2010-es kormányváltás óta, közülük több mint 22 ezren 15 és 24 év közöttiek, a közmunkások száma 99 ezerrel nőtt, 50 ezren külföldre mentek dolgozni, a versenyszférában 109 ezerrel nőtt a betöltött állások száma, míg a munkanélkülieké majdnem 80 ezerrel csökkent. Eközben – jegyezte meg – több mint 90 ezer betöltetlen állás van.
A közmunkáról azt mondta, százezren vesznek részt olyan képzésben, amelynek révén szakképesítést szereznek, míg a közmunkások nagyjából felét elemi ismeretekre oktatják.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kabinet azokért, akik még semmilyen segítséget nem kaptak.
Válaszában Orbán közölte: az árfolyamgát és az eszközkezelő igénybevételi lehetősége is bővült az elmúlt hónapokban. Ez persze még mindig nem oldott meg mindent, ezért mindenkit sürget a kabinet, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent – mondta a kormányfő, hozzátéve: ha lesz ennél kedvezőbb megoldási lehetőség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe.
A kormány megalakulása előtt senki nem tett a devizahitelesekért semmit – jelentette ki a miniszterelnök, majd újból megerősítette: céljuk a lakás-devizahitelek rendszerének megszüntetése.
