A politikus a sajtótájékoztatón jelezte, javasolják, hogy a Ház kivételes sürgősségi eljárásban tárgyalja a Rogán Antal frakcióvezetővel közös indítványát, amelynek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd.
„Minden külső-belső támadás ellenére kitartunk a rezsicsökkentés politikája mellett” – fogalmazott Németh Szilárd. Szavai szerint a támadások nemcsak a külföldi tulajdonú közműcégektől érkeznek, hanem „a markukban tartott kijáróemberektől”, a magyar baloldaltól, a „Gyurcsány-koalíciótól” és a brüsszeli bürokratáktól is. „Egy rezsicsökkentés, egy brüsszeli támadás. Ehhez már hozzászoktunk” – mondta.
Korábban Rogán Antal sajtótájékoztatón ismertette azokat a balatonszárszói frakcióülésen hozott döntéseket, amelyek a harmadik rezsicsökkentés – világpiaci árváltozásokat is figyelembe vevő – mértékét és ütemezését tartalmazzák.
Rogán hétfőn arról számolt be, hogy az EU illetékesei eljárást készülnek indítani azon országok ellen, amelyek szabályozzák a rezsiköltségeket. Közölte azt is: Magyarország azzal a jogával élt, amit sem az unió alapokmánya, sem a szerződései nem tiltanak.
Orbán Viktor kormányfő ennek kapcsán pénteki rádióinterjújában azt mondta: a rezsicsökkentés elindítása óta tudták, hogy az ellenérdekeltek ezt nem hagyják szó nélkül, már csak azért sem, mert azóta számos európai országban születtek hasonló döntések. Kijelentette, hogy az energiaárak csökkentésére a magyar megoldás továbbra is a nonprofit energiaszolgáltatás a lakossági és a piaci szférában is. Az unió célja, hogy szabadárassá tegye az energiaárakat, a tapasztalatok szerint azonban ott, ahol nem volt központi árszabályozás és verseny alakulhatott volna ki az energiapiacon, ármegállapodások jöttek létre a színfalak mögött, és az árak magasabbak voltak az állam által megszabottaknál – fejtette ki. Szerinte ezért a brüsszeli álláspont tankönyvízű, a gyakorlat ellene szól.
Most is ugyanez történt – folytatta –, hiszen „belengettek” egy kötelezettségszegési eljárást, mondván, a közmű-szolgáltatási piacon nem lehet államilag meghatározott hatósági árakat alkalmazni, mert akkor nem érvényesül a szabad piac elve.
A Fidesz szakpolitikusa ezzel kapcsolatban azt mondta: a közműszolgáltatások magyarországi privatizációja után az történt, amit a szolgáltatók akartak. Emlékeztetett, 2002 és 2010 között a gáz ára a háromszorosára, az áramé a kétszeresére nőtt, sőt az árak akkor is emelkedtek, amikor a világpiacon csökkentek, az energiahivatal ugyanis folyamatosan teljesítette a cégek kérését, hogy fennmaradjon az extraprofitjuk.
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök ugyanakkor elérte, hogy az ő cégei olcsóbban kapják az áramot – jegyezte meg, úgy értékelve ezt, hogy „Gyurcsány olcsó energiáját a magyar családok fizették meg. (...) Ezt hívják szabad piacnak Brüsszelben.”
Ezzel szemben a jelenlegi kormánytöbbség rezsit csökkent, amivel tavaly 240 milliárd forint maradt a családoknál – közölte Németh Szilárd, kiemelve, hogy a gazdasági versenyképességhez is elengedhetetlen az olcsó energia, ezért a következő lépésben az iparnak is meg kell teremteni ennek lehetőségét. Mindehhez azonban fenn kell tartani a hatósági árak alkalmazását, amelyet Brüsszel most „kíméletlenül támad” – hangsúlyozta.
A képviselő beszámolt arról, hogy a vasárnap benyújtott törvényjavaslat több fogyasztóvédelmi intézkedést is tartalmaz. Így például azt, hogy a fogyatékossággal élők Braille-írással nyomtatott vagy úgynevezett akadálymentes elektronikus számlát kaphassanak.
A parlament honlapján elérhető előterjesztés része továbbá, hogy a bankok negyedévente kötelesek lesznek tájékoztatni devizahiteles ügyfeleiket az árfolyamgáttal elért megtakarításukról. A pénzintézeteknek március 20-ig tájékoztatást kell küldeniük minden olyan adósnak is, aki jogosult gyűjtőszámlahitelre, de még nem kötött erre szerződést.
A Fidesz törvényben rögzítené emellett, hogy a magyarországi bankautomatákból való egyszeri készpénzfelvétel felső mértéke 75 ezer forintnál nem lehet kevesebb. Az is része az indítványnak, amiről Rogán Antal nyilatkozott a hét folyamán, vagyis hogy 500 millió forintos bírsággal sújthatná a jegybank az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket.
