Ukrajna EU-csatlakozását már nem csak a magyar vétó akadályozza

Bár az Európai Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna uniós csatlakozását előmozdítsa és megkerülje Orbán Viktor vétóját, ma már egyre több tagállam is gazdasági és politikai okokból óvatosabbá vált. A bővítés kapcsán egyre nagyobb a szakadék az elvi támogatás és a gyakorlati szándék között.

Az Európai Unió évek óta ígéri Ukrajnának, hogy csatlakozhat a „klubhoz”, ám egyre több a kérdőjel Forrás: AFP

Az Európai Unió évek óta ígéri Ukrajnának, hogy csatlakozhat a „klubhoz”, ám egyre több a kérdőjel: vajon ez megvalósulhat valaha? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2030 előtt szeretné elérni az uniós tagságot, ám a jobboldali, bővítésellenes erők megerősödésével, valamint a költségvetési félelmek növekedésével több ország is Magyarország álláspontjához közelít. Zelenszkij háborús vezetőként is ambiciózus célokat tűzött maga elé: azt szeretné, ha Ukrajna mielőbb az EU teljes jogú tagjává válna. Az ukrán elnök folyamatosan nyomást gyakorol az európai kormányokra, hogy gyorsítsák fel a csatlakozási folyamatot, amelyet népe áldozatvállalásával igazol.

Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajna mielőbb az EU teljes jogú tagjává válna Fotó: AFP

Az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint Ukrajna és Moldova az uniós tagjelöltek élvonalába tartozik. 

Kaja Kallas külpolitikai vezető szerint reális cél, hogy Ukrajna, Moldova, Albánia és Montenegró 2030-ra csatlakozhasson az unióhoz – számolt be róla a Guardian. Brüsszelben sokan elismerik: az ukrán reformok háborús körülmények között is figyelemre méltóak. Az orosz légitámadások folyamatosan sújtják az ország infrastruktúráját, a gazdaság kimerült, milliók élnek menekültként szerte Európában. Az uniós tisztviselők ugyanakkor továbbra is aggódnak a korrupció miatt, különösen az állami energiaipari vállalat körül kirobbant botrány nyomán.

A brüsszeli becslések szerint ha minden jól halad, a tárgyalások legkorábban 2028 végére zárulhatnak le – vagyis még legalább három-négy évnyi politikai akarat és egyeztetés szükséges.

Miközben Brüsszel optimista, a tagállamok jóval megosztottabbak. Az EU-csatlakozásról ugyanis nem az Európai Bizottság, hanem a 27 tagállam kormánya dönt – minden szakaszban egyhangúlag. Jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök blokkolja a Kijevvel folytatandó tárgyalások hivatalos megkezdését, mivel – a magyar álláspont szerint – előbb a háborút kell lezárni, és csak utána lehet felelősen tárgyalni a bővítésről. Mivel Moldova csatlakozási folyamata Ukrajnához van kötve, az is patthelyzetbe került.

Egyre több elemző szerint azonban nem csak Magyarország fékezi a folyamatot. 

Franciaországban és Németországban is erősödnek a bővítésellenes, radikális jobboldali pártok, amelyek már kormányzati szinten is óvatosabbak az új tagok befogadásával kapcsolatban.

Költségvetési félelem Ukrajna csatlakozása esetén

A bővítés kapcsán egyre nagyobb a szakadék az elvi támogatás és a gyakorlati szándék között. Sok ország attól tart, hogy Ukrajna felvétele hatalmas terhet róna az uniós költségvetésre. Az újjáépítés több száz milliárd eurót igényelne, miközben a közös agrárpolitika forrásai így is feszítettek.

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia különösen aggódik, hogy mezőgazdasági szektoraik megsínylenék, ha Ukrajna – Európa egyik legnagyobb gabonaexportőre – jogosulttá válna a támogatásokra.

Emellett továbbra is vita tárgya, hogy az unió lefoglalja-e a befagyasztott orosz vagyontárgyakat, és azokból finanszírozza-e Ukrajna működését, amelynek pénzügyi tartalékai 2025 tavaszára elfogyhatnak.

Ukrajna EU-csatlakozását már nem csak Orbán Viktor vétója akadályozza Fotó: AFP

Ukrajna EU-csatlakozását már nem csak Orbán Viktor vétója akadályozza

Brüsszelben ugyanakkor nem adják fel: a tisztviselők különféle megoldásokat keresnek az Orbán-vétó megkerülésére. Felmerült az úgynevezett front-loading lehetősége, amelynek keretében a tárgyalások informálisan megkezdődhetnek, még a hivatalos jóváhagyás előtt. Az unió új jogi biztosítékok és hosszú próbaidők bevezetését is fontolgatja, hogy elkerülje a „trójai falovak” csatlakozását – vagyis olyan új tagokét, amelyek formálisan a jogállamiság elvei szerint működnek, valójában azonban Brüsszellel szemben politizálnak. A bizottság kommunikációs kampányokat is tervez, hogy „megnyerje a polgárok szívét és elméjét” mind a tagállamokban, mind a tagjelölt országokban. 

A reménykeltés azonban kockázatos: ha a bővítés elakad, az újabb csalódást és kiábrándulást okozhat Kelet-Európában.

Zelenszkij legutóbb a brit Guardiannak adott interjúban figyelmeztetett: ha Európa nem tartja be ígéreteit, Oroszország a háború lezárása előtt újabb ország ellen is támadást indíthat. Az ukrán elnök szerint népe kitartását „valami nagyobb dolog tartja össze, mint a logika”.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen és Antonio Costa (Fotó: AFP)