Olyat tenne Brüsszel az orosz állami vagyonnal, amire még a második világháborúban sem volt példa

Egy német alkotmányjogász szerint az Európai Bizottság elnöke veszélyes precedenst teremt, és a tagállamok viselik majd a következményeket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Yves Herman Forrás: AFP

Még a második világháború idején sem nyúltak hadviselő államok a másik fél központi banki vagyonához. Minden államnak működő fizetési rendszerekre van szüksége

– hangsúlyozta a professzor.

 

Brüsszel minden jogi alap nélkül cselekedne

Kerber szerint Von der Leyen úgy viselkedik, mintha kormányfő lenne, és az EU védelmi unió volna. 

A katonai támogatások és hitelek biztosítása olyan harmadik államnak, amely sem tag, sem tagjelölt, teljesen nélkülözi a jogalapot. Ennek ellenére az uniós kormányfők meglepő könnyedséggel hagyják jóvá az újabb döntéseket.

A tervezett lépés értelmében az EU az Euroclear belga elszámolóházban őrzött orosz központi banki tartalékokat zárolná, és azok kamataiból finanszírozná Ukrajna védelmét. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: AFP/Jonathan Nackstrand

Kerber ezt soha nem látott történelmi precedensnek nevezte.

Ha egy nemzetközi szereplőnek, például Oroszországnak azt mondjuk, hogy a devizatartalékai mostantól az Európai Unióé, az a szuverén immunitás megsértése és a nemzetközi jogrend elleni támadás

– fogalmazott.

 

Belgium teljes garanciát követel

A belga kormány teljes körű garanciákat követel Brüsszeltől. Kerber szerint ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak nemcsak a pénzügyi veszteségekért, hanem a jövőbeni orosz szankciókért és kártérítési igényekért is felelősséget kell vállalniuk.

A professzor figyelmeztet: ezeket a garanciákat csak a nemzeti parlamentek jóváhagyásával lehetne megadni, hiszen a kockázat gyakorlatilag százszázalékos.

„Soha a történelemben nem fizettek ekkora jóvátételeket – még Németország sem az első világháború után. A veszteséget a nagyobb tagállamok viselnék, miközben Brüsszel felelősség nélkül lép túl a legalitás határain.”

Kerber emlékeztetett: a német Szövetségi Alkotmánybíróság már korábban is kimondta, hogy az EU csak előre látható pénzügyi kockázatokat vállalhat. A mostani döntés ezzel teljesen ellentétes, amely a szakember szerint a lépés az Európai Központi Bankba vetett bizalmat is alááshatja.

Kerber szerint az uniós stratégia három pilléren nyugszik: fegyverkezés, szankciók és hatáskörbővítés. Mindez elsősorban gazdasági érdekeket szolgál – a fegyvergyártók történelmi profitokat érnek el, miközben a demokratikus kontroll gyengül.

Az Euroclear Group pénzügyi intézet brüsszeli központja. Fotó: AFP/Nicolas Maeterlinck

Von der Leyen a közelmúltban védelmi biztost is kinevezett, ami Kerber szerint újabb jogsértés: az EU-szerződésekben ilyen poszt nem létezik.

Ez is a hatáskörök fokozatos kiterjesztésének politikája – minden válságot ürügyként használnak arra, hogy a brüsszeli bürokrácia újabb hatalmat kapjon

– mondta.

 

A transzatlanti szövetség válságban

Kerber szerint a jelenlegi helyzet az amerikai–európai szövetség mély válságát is megmutatja. Az Egyesült Államok sem pénzügyileg, sem katonailag nem hajlandó komoly szerepet vállalni, miközben védelmi hozzájárulást követel az európaiaktól.

A NATO szerinte már nem a demokráciák szövetsége, hanem egyre inkább gazdasági és hatalmi érdekek mentén szerveződő blokk, amelynek következménye a kontinens mélyülő megosztottsága.

Kerber szerint Európának most realista külpolitikára van szüksége, nem újabb ideologikus kampányokra. A professzor szerint a Krím visszaszerzése jelenleg nem reális cél, a háború lezárásához tűzszünetre és diplomáciára van szükség.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Yves Herman)