Egyre nagyobb uniós nyomás Belgiumon az orosz vagyonok felhasználása miatt

Az Európai Unió egyre erőteljesebb nyomást gyakorol Belgiumra, hogy engedélyezze a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna támogatására – írja a Financial Times. Az elképzelés szerint az orosz eszközöket egyfajta „jóvátételi kölcsön” formájában használnák fel Kijev megsegítésére.

Az állami címerrel és az "Orosz Bank" felirattal ellátott ötrubeles orosz érmék Fotó: Alexander Nemenov Forrás: AFP

Sokáig sem Belgium, sem Németország, sem az Egyesült Államok nem támogatta az eszközök közvetlen felhasználását, mivel attól tartottak, hogy jogi viták és pénzügyi kockázatok merülhetnek fel. Az utóbbi hetekben azonban Brüsszel hangnemet váltott – egyre több vezető politikus sürgeti a lépést.

Washington és Berlin is támogatja a kezdeményezést

A Financial Times értesülései szerint a Trump-kormányzat arra ösztönözte a G7-országokat, hogy elkobzott vagy befagyasztott orosz eszközöket használjanak fel Ukrajna védelmének finanszírozására.

Friedrich Merz német kancellár úgy fogalmazott: az orosz pénzekből legalább 140 milliárd eurót kellene átcsoportosítani Ukrajna katonai célú támogatására. 

Az Európai Bizottság már ki is dolgozta egy ilyen „jóvátételi kölcsön” lehetséges pénzügyi struktúráját, miszerint a kölcsönt várhatóan csak azután fizetik vissza, hogy Ukrajna kártérítést kap Oroszországtól.

Orosz vagyon: Belgium továbbra is ellenáll

A belga kormány ugyanakkor továbbra is vonakodik. Bart De Wever miniszterelnök ismét kétségeit fejezte ki, mondván, a zárolt vagyon „nem az Európai Unió tulajdona”, és felhasználása veszélyes precedenst teremthet a nemzetközi pénzügyi rendszerben.

Belgium aggódik amiatt is, hogy az orosz pénzügyi eszközök megbolygatása jogi kártérítési pereket és piaci bizalomvesztést válthat ki, és mivel az Euroclear székhelye Brüsszelben van az ország felelőssége közvetlen lenne.

Bart De Wever belga miniszterelnök ellenzi a tervet (Fotó: Belga/AFP/Dirk Waem)

Oroszország válasza és a geopolitikai kockázat

Moszkva többször figyelmeztette Brüsszelt: az orosz vagyonok elkobzása „gazdasági háborús lépésnek” minősülne, amelyre megfelelő választ adna. Az orosz külügyminisztérium szerint a nyugati országok „gyakorlatilag államosítanák” a befektetéseket, ami aláásná a nemzetközi pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.

Borítókép: Az állami címerrel és az Orosz Bank felirattal ellátott ötrubeles orosz érmék (Fotó: AFP/Alexander Nemenov)