Megvan Brüsszel nagy terve: így ömlik a pénz tovább Ukrajnának

Az Európai Bizottság olyan tervet készít elő, amely szerint a háború lezárulta után mintegy kétszázmilliárd eurónyi, Oroszországban befagyasztott vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanának.

Ursula Von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Fotó: SIMON WOHLFAHRT Forrás: AFP

Brüsszel jelenleg azt vizsgálja, mennyire hajlandók a tagállamok kockázatosabb befektetésekbe irányítani ezeket az összegeket, amelyek nagyobb hasznot hozhatnának Ukrajnának, miközben fokoznák a nyomást Oroszországra, amely továbbra sem hajlandó befejezni a harcokat – írja az Origo.

Brüsszel azt méri fel, mennyire nyitottak a tagállamok a kockázatosabb befektetésekre. Fotó: AFP

A terv támogatói szerint ez lehetőséget adna arra is, hogy a vagyont lefoglalják és Ukrajnának adják át, büntetésként azért, mert Oroszország nem hajlandó kifizetni a háború utáni jóvátételt.

Előrelépünk az orosz befagyasztott vagyonok ügyében, hogy hozzájáruljunk Ukrajna védelméhez és újjáépítéséhez

– jelentette ki csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, eddigi leghatározottabb nyilatkozatában a témáról.

Fontos kiemelni, hogy ez a lehetőség nem jelentené a vagyonok azonnali elkobzását, amit az uniós tagállamok többsége pénzügyi és jogi aggályok miatt ellenez. A tárgyalások szombaton zárulnak, amikor az EU 27 külügyminisztere először vitatja meg a kérdést egy informális találkozón Koppenhágában. A minisztereknek a vita során azt is mérlegelniük kell, milyen további módokon lehetne felhasználni az orosz befagyasztott állami vagyonból származó bevételeket.

Mivel Ukrajna 2026-ra várhatóan nyolcmilliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe, az uniós országok új megoldásokat keresnek arra, hogyan tudják tovább finanszírozni a háború sújtotta országot – a szűkös nemzeti források és az EU-szintű adósságkibocsátás lehetetlensége mellett

 – írja a Politico.

Halljuk, hogy egyre nehezebb pénzt találni – akár a nemzeti költségvetésekből, akár az EU kasszájából

– mondta Kerli Veski, az észt külügyminisztérium jogi és konzuli ügyekért felelős államtitkára.

De ezek az eszközök rendelkezésünkre állnak, így jogos a kérdés: miért nem használjuk őket?

Az Oroszországgal szomszédos balti államok és több más ország régóta szorgalmazza, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyonokat teljes egészében lefoglalja.

The West has de-facto stolen Russia's sovereign assets and is planning to gamble with them to finance Ukraine. Noam Chomsky was right in saying that the rules-based international order is a mafia order. They are criminals masquerading as statesmen. https://t.co/Bhcw8HmOGm

— Mikhail Rogov 🇷🇺 (@MishaRogov) August 29, 2025

Ez a lehetőség azonban továbbra is ellenállásba ütközik több nyugat-európai országban, köztük Németországban, Olaszországban és Belgiumban. Belgium különösen érintett, mivel ott található az Euroclear székhelye – az a pénzintézet, amely az orosz eszközök jelentős részét kezeli, és így komoly jogi és pénzügyi kockázatoknak van kitéve.

Kompromisszumként a G7-ek 2024-ben abban állapodtak meg, hogy az eszközök befektetéseiből származó, összesen 45 milliárd eurós nyereséget Ukrajnának adják, miközben magukat az eszközöket érintetlenül hagyják.

Mindeközben az EU 18 milliárd eurós hitelkeretének kifizetése az év végéig esedékes, ami arra kényszeríti a feleket, hogy rövid időn belül új bevételi forrásokat találjanak.

Megoldásként a bizottság jogászai azt vizsgálják, hogy az eszközöket egy speciális célú eszközbe helyezzék át, amelyet számos EU-tagállam és potenciálisan külföldi országok támogatnak.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (AFP)