Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Európai Unió és tagállamai a háború kezdete óta eddig több mint 180 milliárd dollár támogatást adtak Kijevnek pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi célokra, az Egyesült Államok pedig további 128 milliárd dollárral, 70,4 milliárd dollárnyi fegyverrel látta el az ukrán hadsereget. A kritikusok szerint ez a végtelen pénzcsap nemcsak Európa gazdasági stabilitását ássa alá, hanem az uniós polgárok érdekeit is feláldozza egy elhúzódó háború oltárán.
Legutóbb, az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott,
a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezetében körülbelül 366 milliárd eurót irányzott elő Ukrajna támogatására, ami a teljes költségvetési forrás mintegy egyötödét teszi ki.
A sokak által hevesen bírált költségvetési tervezet szerint Ukrajna közvetlen támogatására a tagállami befizetésekből 100 milliárd eurót különítenének el. Ezt újabb, az Európai Unió eladósodásával felvett hitelekkel egészítenék ki, a jelenlegi „Ukrajna Eszköz” mintájára, ami a mostani elosztási arányok alapján további 70–100 milliárd euró hiteltámogatást jelenthet.
Az új alap a korábbi uniós modellhez hasonlóan vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek formájában finanszírozná keleti szomszédunkat.
A tervezett alap forrásait az EU tagállamai közösen biztosítanák, és a támogatás nem csupán humanitárius segítségnyújtásra, hanem hosszú távú fejlesztési projektekre is irányulna, például infrastruktúra helyreállítására, energiaellátás stabilizálására, valamint a gazdasági és társadalmi rendszerek újjáépítésére.
Emellett az EU és a G7-országok közösen indítottak egy 50 milliárd dolláros hitelprogramot, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó kamatbevételekből finanszíroznak.
Orbán Viktor miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban kemény kritikákat fogalmazott meg az Európai Unió jelenlegi működéséről, különös tekintettel az EU költségvetésére. Úgy vélte, az új büdzsé valójában „egy ukrán költségvetés”, hiszen annak 20-25 százaléka Ukrajnába megy; további 10-11 százalék pedig a korábbi uniós hitelek kamataira. Ez azt jelenti – érvelt –, hogy már most 30-32 százalék a rendszerből „kiment” pénz.
A legnagyobb problémát azonban nem is a számokban látja, hanem abban, hogy a költségvetés továbbra is lehetőséget ad arra, hogy az EU politikai alapon „zsarolja” a tagállamokat, például a források visszatartásával.
Emellett kiemelendő a 150 milliárd eurós SAFE védelmi ipari hitelkeret is, amelynek célja nemcsak az európai védelmi ipar megerősítése, hanem Ukrajna közvetlen és közvetett támogatása, valamint az ukrán hadiipar fejlesztése is.
A háború kirobbanása óta az Ukrajna támogatására szánt legfontosabb elem az Ukrajna Eszköz, egy kifejezetten erre a célra létrehozott pénzügyi keret, amely 2024 és 2027 között összesen ötvenmilliárd euróval támogatja Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját, összhangban az EU-csatlakozási folyamattal.
Továbbá
2024 júniusában, a berlini Ukrajna-helyreállítási konferencián írták alá az Ukrajna beruházási keret első, 1,4 milliárd euró értékű támogatási és garanciaszerződését.
A cél Ukrajna gazdasági talpra állásának segítése és a magánszektorból érkező beruházások ösztönzése volt. Ennek köszönhetően a kedvezményezett nemzetközi pénzügyi intézmények összesen 3,2 milliárd eurót biztosíthatnak a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek számára Ukrajnában. A források felhasználása elsősorban az energia- és közlekedési infrastruktúra helyreállítására, fejlesztésére és rehabilitációjára irányul. Emellett támogatják a településeket, valamint javítják a kis- és középvállalkozások hozzáférését a finanszírozási lehetőségekhez.
A G7-vezetők kötelezettségvállalásait követve, és a bizottság javaslata alapján pedig az EU 2024 októberében segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára.
Ez egy kivételes, mintegy 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segítségnyújtási (MFA) hitelből és egy hitel-együttműködési mechanizmusból áll, amely akár 45 milliárd euróval is támogathatja Ukrajnát az EU-nak és a G7-partnereknek való hiteltörlesztésben. A hitel-együttműködési mechanizmust az Oroszország befagyasztott szuverén vagyonából származó rendkívüli bevételekből finanszírozzák. Az első, hárommilliárd eurós részletet 2025 januárjában folyósították.
2023-ban az EU költségvetése 19,5 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, beleértve egy példátlan, 18 milliárd eurós kedvezményes hitelcsomagot.
A segítségnyújtás részeként az EU 2023-ban egymilliárd eurót különített el a gyors helyreállítás elősegítésére, valamint garanciaszerződéseket kötött nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Ezek a megállapodások lehetővé tehetik, hogy az ukrán magánszektorból több mint nyolcszázmillió euró értékű beruházás áramoljon az ország gazdaságának helyreállításába és újjáépítésébe.
Azt megelőzően 2022-ben további 11,6 milliárd euró értékű hitelt és támogatást nyújtottak, amely hozzájárult Ukrajna béreinek és nyugdíjainak kifizetéséhez, a háborúban megrongálódott kritikus infrastruktúra újjáépítéséhez, az alapvető közszolgáltatások – például kórházak és iskolák – működtetéséhez, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek elhelyezéséhez, valamint a makrogazdasági stabilitás fenntartásához.
Az ukrán vámnyilvántartások szerint 2022 májusa óta a szolidaritási folyosók lehetővé tették Ukrajna számára mintegy 174 millió tonna áru exportját, beleértve mintegy 83 millió tonna gabonát, olajos magvakat és más kapcsolódó termékeket, valamint mintegy hetvenmillió tonna szükséges áru importját.
A szolidaritási folyosókon keresztül bonyolított kereskedelem teljes értéke 2022 májusa óta mintegy 211 milliárd euró, beleértve mintegy 149 milliárd euró értékű importot Ukrajnába. A bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank hozzájárulásával több mint kétmilliárd eurót mozgósítottak a szolidaritási folyosók bővítésére.
Az EU emellett közel 1,1 milliárd eurót különített el humanitárius segélyprogramokra Ukrajnában. Ez a támogatás fedezi a lakhatást, a készpénztámogatást, az egészségügyi ellátást, az élelmiszersegélyt, az oktatást, valamint a víz- és higiéniai szolgáltatásokat.
Ne feledkezzünk meg a katonai támogatásról sem: az EU és tagállamai 49,2 milliárd euró értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának, beleértve az európai békekeretből (EPF) származó 6,1 milliárd eurót. Az EU katonai segítségnyújtási missziója pedig eddig 73 ezer ukrán katonát képzett ki.
Végül, de nem utolsósorban, az EU körülbelül 210 milliárd eurónyi orosz központi banki eszközt fagyasztott be.
Az ezekből az eszközökből származó hasznokat Ukrajna támogatására fordítják, ami évente 2,5-3 milliárd eurót jelenthet. 2024. július 26-án az EU Ukrajna rendelkezésére bocsátotta az Oroszország befagyasztott eszközeiből származó első, másfél milliárd eurós kifizetést, amelyet az európai békekereten és az Ukrajna-eszközön keresztül irányítottak Ukrajna katonai képességeinek és újjáépítésének támogatására.
E jelentős forrásokat Ukrajna többek között bérek és nyugdíjak kifizetésére, a háborúban megrongálódott kritikus infrastruktúra újjáépítésére, a létfontosságú közszolgáltatások – például kórházak és iskolák – működtetésére, a belső menekültek lakhatásának biztosítására, a makrogazdasági stabilitás fenntartására, valamint katonai felszerelések beszerzésére fordíthatja.
A pénzügyi és humanitárius támogatás mellett azonban a Nyugat egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a fegyverámogatásra is, amely a háború kitörésétől kezdve fokozatosan a támogatási politika egyik központi pillérévé vált. Amikor 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati országok gyorsan mozgósítottak. Már az első hetekben 28 ország küldött katonai segítséget.
Tavaszra az Egyesült Államok állt az élre: több, „drawdown” néven ismert csomaggal közvetlenül a Pentagon készleteiből szállított fegyvereket, köztük Javelin páncéltörőket, Stinger légvédelmi rakétákat és HIMARS rakétarendszereket. Már 2022 nyarán milliárdos nagyságrendű fegyvercsomagok indultak útnak, köztük lőszerek, tüzérségi eszközök és páncélozott járművek.
2023-tól a NATO-tagállamok – különösen Lengyelország, az Egyesült Királyság és Németország – is jelentősen növelték hozzájárulásukat. Harckocsikat (Leopard, Challenger), fejlett légvédelmi rendszereket, kiképzési programokat és pénzügyi segélyeket nyújtottak. Franciaország például 200 millió eurós fegyveralapot hozott létre, és vállalta ukrán katonák kiképzését is.
Miközben a nyugati országok folyamatosan bővítették a katonai támogatás körét és értékét, Zelenszkij egyre durvább biztonsági igényeket fogalmazott meg. Legutóbb az ukrán elnök már atomfegyvereket követelt. Az ukrán elnök szerint a tartós béke egyetlen garanciája, hogy Ukrajnát atomfegyverekkel szereli fel a NATO. Ezért Volodimir Zelenszkij rakétaarendszereket és nukleáris tölteteket követelt országának, hogy akkor is biztonságban legyenek Oroszországtól, ha Ukrajnát nem veszik fel a szövetségbe.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (AFP)
Kövesse nálunk élőben az amerikai és az orosz elnök alaszkai sajtótájékoztatóját.
Természetesen csak ha sikerül a békekötés.
Szerbia gazdasága lassabban növekszik, mint kellene, részben a politikai elit egy részének felelőtlen viselkedése, részben pedig a szándékosan keltett zavargások miatt – erről beszélt a szerb köztévé műsorában Alekszandar Vucsics.
2022 februárjában Oroszország nagyszabású hadműveletet indított Ukrajna ellen, az első napokat pusztító támadások és menekülők ezrei jellemezték.
Kövesse nálunk élőben az amerikai és az orosz elnök alaszkai sajtótájékoztatóját.
Természetesen csak ha sikerül a békekötés.
Szerbia gazdasága lassabban növekszik, mint kellene, részben a politikai elit egy részének felelőtlen viselkedése, részben pedig a szándékosan keltett zavargások miatt – erről beszélt a szerb köztévé műsorában Alekszandar Vucsics.
2022 februárjában Oroszország nagyszabású hadműveletet indított Ukrajna ellen, az első napokat pusztító támadások és menekülők ezrei jellemezték.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kövesse nálunk élőben az amerikai és az orosz elnök alaszkai sajtótájékoztatóját.
Természetesen csak ha sikerül a békekötés.
Szerbia gazdasága lassabban növekszik, mint kellene, részben a politikai elit egy részének felelőtlen viselkedése, részben pedig a szándékosan keltett zavargások miatt – erről beszélt a szerb köztévé műsorában Alekszandar Vucsics.
2022 februárjában Oroszország nagyszabású hadműveletet indított Ukrajna ellen, az első napokat pusztító támadások és menekülők ezrei jellemezték.
Óriási kihívás egy csúcstalálkozó szakácsszemmel is – mondta el lapunknak Segal Viktor séf.
Történelmi csúcstalálkozóra készül a világ.
Az orosz elnök gépe leszállt Anchorage-ben.
Szerbia gazdasága lassabban növekszik, mint kellene, részben a politikai elit egy részének felelőtlen viselkedése, részben pedig a szándékosan keltett zavargások miatt – erről beszélt a szerb köztévé műsorában Alekszandar Vucsics.
Az Újpest a Paks után a Kisvárdától is kikapott hazai pályán a bajnokságban.
2022 februárjában Oroszország nagyszabású hadműveletet indított Ukrajna ellen, az első napokat pusztító támadások és menekülők ezrei jellemezték.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
