Az egyik legfontosabb elem az Ukrajna Eszköz, egy kifejezetten erre a célra létrehozott pénzügyi keret, amely 2024 és 2027 között összesen ötvenmilliárd euróval támogatja Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját, összhangban az EU-csatlakozási folyamattal – derül ki az Európai Bizottság által közzétett adatokból. 2024-ben ebből 16,5 milliárd eurót folyósítottak közvetlen támogatásként.
Emellett az Ukrajna beruházási keret részeként az első 1,4 milliárd eurónyi támogatási és garanciaszerződést júniusban, a berlini Ukrajna helyreállítási konferencián írták alá, ezzel Ukrajna talpra állását kívánták támogatni és a magánszektor beruházásait az országba vonzani. Ez lehetővé teszi a kedvezményezett nemzetközi pénzügyi intézmények számára, hogy 3,2 milliárd euró összegben támogassák a pénzügyi közvetítőket és a végső kedvezményezetteket Ukrajnában, különös hangsúlyt fektetve az energia- és közlekedési infrastruktúra helyreállítására, rehabilitációjára és fejlesztésére, a települések támogatására, valamint a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására.
A G7-vezetők kötelezettségvállalásait követve, és a bizottság javaslata alapján az EU új pénzügyi segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára. Ez egy kivételes, mintegy 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segítségnyújtási (MFA) hitelből és egy hitel-együttműködési mechanizmusból áll, amely akár 45 milliárd euróval is támogathatja Ukrajnát az EU-nak és a G7-partnereknek való hiteltörlesztésben. A hitel-együttműködési mechanizmust az Oroszország befagyasztott szuverén vagyonából származó rendkívüli bevételekből finanszírozzák. Az első, hárommilliárd eurós részletet 2025 januárjában folyósították.
2023-ban az EU költségvetése 19,5 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, beleértve egy példátlan, 18 milliárd eurós kedvezményes hitelcsomagot. Ezen felül 2022-ben 11,6 milliárd euró értékben nyújtottak hiteleket és támogatásokat. Ez a támogatás segített Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésében, az orosz–ukrán háború során lerombolt kritikus infrastruktúra helyreállításában, az alapvető közszolgáltatások (például kórházak, iskolák) fenntartásában, az áttelepített lakosság elhelyezésében, és biztosította a makrogazdasági stabilitást.
A segítségnyújtás részeként az EU 2023-ban egymilliárd eurót mozgósított a gyors helyreállítás érdekében, míg a nemzetközi pénzügyi intézményekkel garanciaszerződéseket írtak alá, amelyek potenciálisan több mint nyolcszázmillió eurós beruházást szabadíthatnak fel az ukrán magánszektorból az ország gazdaságának helyreállítására és újjáépítésére.
A szolidaritási folyosók létrehozása 2022 májusában történt meg annak érdekében, hogy Ukrajna számára biztosított legyen a gabona és más mezőgazdasági termékek exportja, valamint a szükséges áruk importja, a humanitárius segélytől kezdve az állati takarmányon át a műtrágyákig. Az ukrán vámnyilvántartások szerint 2022 májusa óta a Szolidaritási Folyosók lehetővé tették Ukrajna számára mintegy 174 millió tonna áru exportját, beleértve mintegy 83 millió tonna gabonát, olajos magvakat és más kapcsolódó termékeket, valamint mintegy hetvenmillió tonna szükséges áru importját.
A szolidaritási folyosókon keresztül bonyolított kereskedelem teljes értéke 2022 májusa óta mintegy 211 milliárd euró, beleértve mintegy 149 milliárd euró értékű importot Ukrajnába. A bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank hozzájárulásával több mint kétmilliárd eurót mozgósítottak a Szolidaritási Folyosók bővítésére.
Az EU emellett közel 1,1 milliárd eurót különített el humanitárius segélyprogramokra Ukrajnában. Ez a támogatás fedezi a lakhatást, a készpénztámogatást, az egészségügyi ellátást, az élelmiszersegélyt, az oktatást, valamint a víz- és higiéniai szolgáltatásokat.
Nem szabad megfeledkezni a katonai támogatásról sem: az EU és tagállamai 49,2 milliárd euró értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának, beleértve az európai békekeretből (EPF) származó 6,1 milliárd eurót. Az EU katonai segítségnyújtási missziója pedig eddig 73 ezer ukrán katonát képzett ki.
Végül, de nem utolsósorban, az EU körülbelül 210 milliárd eurónyi orosz központi banki eszközt fagyasztott be. Az ezekből az eszközökből származó hasznokat Ukrajna támogatására fordítják, ami évente 2,5-3 milliárd eurót jelenthet. 2024. július 26-án az EU Ukrajna rendelkezésére bocsátotta az Oroszország befagyasztott eszközeiből származó első, másfél milliárd eurós kifizetést, amelyet az európai békekereten és az Ukrajna-eszközön keresztül irányítottak Ukrajna katonai képességeinek és újjáépítésének támogatására.
A hatalmas összegeket Ukrajna a bérek és nyugdíjak kifizetésére, a lerombolt kritikus infrastruktúra helyreállítására, a létfontosságú közszolgáltatások (kórházak, iskolák) fenntartására, a belső menekültek lakhatásának biztosítására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és katonai felszerelések beszerzésére használhatja fel.
Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
