Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A terv támogatói szerint ez lehetőséget adna arra is, hogy a vagyont lefoglalják és Ukrajnának adják át, büntetésként azért, mert Oroszország nem hajlandó kifizetni a háború utáni jóvátételt.
Előrelépünk az orosz befagyasztott vagyonok ügyében, hogy hozzájáruljunk Ukrajna védelméhez és újjáépítéséhez
– jelentette ki csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, eddigi leghatározottabb nyilatkozatában a témáról.
Fontos kiemelni, hogy ez a lehetőség nem jelentené a vagyonok azonnali elkobzását, amit az uniós tagállamok többsége pénzügyi és jogi aggályok miatt ellenez. A tárgyalások szombaton zárulnak, amikor az EU 27 külügyminisztere először vitatja meg a kérdést egy informális találkozón Koppenhágában. A minisztereknek a vita során azt is mérlegelniük kell, milyen további módokon lehetne felhasználni az orosz befagyasztott állami vagyonból származó bevételeket.
Mivel Ukrajna 2026-ra várhatóan nyolcmilliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe, az uniós országok új megoldásokat keresnek arra, hogyan tudják tovább finanszírozni a háború sújtotta országot – a szűkös nemzeti források és az EU-szintű adósságkibocsátás lehetetlensége mellett
– írja a Politico.
Halljuk, hogy egyre nehezebb pénzt találni – akár a nemzeti költségvetésekből, akár az EU kasszájából
– mondta Kerli Veski, az észt külügyminisztérium jogi és konzuli ügyekért felelős államtitkára.
De ezek az eszközök rendelkezésünkre állnak, így jogos a kérdés: miért nem használjuk őket?
Az Oroszországgal szomszédos balti államok és több más ország régóta szorgalmazza, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyonokat teljes egészében lefoglalja.
Ez a lehetőség azonban továbbra is ellenállásba ütközik több nyugat-európai országban, köztük Németországban, Olaszországban és Belgiumban. Belgium különösen érintett, mivel ott található az Euroclear székhelye – az a pénzintézet, amely az orosz eszközök jelentős részét kezeli, és így komoly jogi és pénzügyi kockázatoknak van kitéve.
Kompromisszumként a G7-ek 2024-ben abban állapodtak meg, hogy az eszközök befektetéseiből származó, összesen 45 milliárd eurós nyereséget Ukrajnának adják, miközben magukat az eszközöket érintetlenül hagyják.
Mindeközben az EU 18 milliárd eurós hitelkeretének kifizetése az év végéig esedékes, ami arra kényszeríti a feleket, hogy rövid időn belül új bevételi forrásokat találjanak.
Megoldásként a bizottság jogászai azt vizsgálják, hogy az eszközöket egy speciális célú eszközbe helyezzék át, amelyet számos EU-tagállam és potenciálisan külföldi országok támogatnak.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (AFP)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A világ egyik vezető parkszakmai szervezete, a World Urban Parks a Large Urban Parks Award 2026-os európai díját ítélte oda a mi ligetünknek az isztambuli díjátadón.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
