Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Brüsszel jelenleg azt vizsgálja, mennyire hajlandók a tagállamok kockázatosabb befektetésekbe irányítani ezeket az összegeket, amelyek nagyobb hasznot hozhatnának Ukrajnának, miközben fokoznák a nyomást Oroszországra, amely továbbra sem hajlandó befejezni a harcokat – írja az Origo.
A terv támogatói szerint ez lehetőséget adna arra is, hogy a vagyont lefoglalják és Ukrajnának adják át, büntetésként azért, mert Oroszország nem hajlandó kifizetni a háború utáni jóvátételt.
Előrelépünk az orosz befagyasztott vagyonok ügyében, hogy hozzájáruljunk Ukrajna védelméhez és újjáépítéséhez
– jelentette ki csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, eddigi leghatározottabb nyilatkozatában a témáról.
Fontos kiemelni, hogy ez a lehetőség nem jelentené a vagyonok azonnali elkobzását, amit az uniós tagállamok többsége pénzügyi és jogi aggályok miatt ellenez. A tárgyalások szombaton zárulnak, amikor az EU 27 külügyminisztere először vitatja meg a kérdést egy informális találkozón Koppenhágában. A minisztereknek a vita során azt is mérlegelniük kell, milyen további módokon lehetne felhasználni az orosz befagyasztott állami vagyonból származó bevételeket.
Mivel Ukrajna 2026-ra várhatóan nyolcmilliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe, az uniós országok új megoldásokat keresnek arra, hogyan tudják tovább finanszírozni a háború sújtotta országot – a szűkös nemzeti források és az EU-szintű adósságkibocsátás lehetetlensége mellett
– írja a Politico.
Halljuk, hogy egyre nehezebb pénzt találni – akár a nemzeti költségvetésekből, akár az EU kasszájából
– mondta Kerli Veski, az észt külügyminisztérium jogi és konzuli ügyekért felelős államtitkára.
De ezek az eszközök rendelkezésünkre állnak, így jogos a kérdés: miért nem használjuk őket?
Az Oroszországgal szomszédos balti államok és több más ország régóta szorgalmazza, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyonokat teljes egészében lefoglalja.
Ez a lehetőség azonban továbbra is ellenállásba ütközik több nyugat-európai országban, köztük Németországban, Olaszországban és Belgiumban. Belgium különösen érintett, mivel ott található az Euroclear székhelye – az a pénzintézet, amely az orosz eszközök jelentős részét kezeli, és így komoly jogi és pénzügyi kockázatoknak van kitéve.
Kompromisszumként a G7-ek 2024-ben abban állapodtak meg, hogy az eszközök befektetéseiből származó, összesen 45 milliárd eurós nyereséget Ukrajnának adják, miközben magukat az eszközöket érintetlenül hagyják.
Mindeközben az EU 18 milliárd eurós hitelkeretének kifizetése az év végéig esedékes, ami arra kényszeríti a feleket, hogy rövid időn belül új bevételi forrásokat találjanak.
Megoldásként a bizottság jogászai azt vizsgálják, hogy az eszközöket egy speciális célú eszközbe helyezzék át, amelyet számos EU-tagállam és potenciálisan külföldi országok támogatnak.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (AFP)
Hollandiában tartóztatták le azt az ISIS terroristát, aki tavaly júliusban arra készült, hogy merényletet kövessen el Ferenc pápa ellen trieszti lelkipásztori látogatása során.
Augusztus 25-én Budapesten volt.
Az ukrán elnök szerint nincs erejük.
Videó tanúskodik a kegyetlenségről.
Hollandiában tartóztatták le azt az ISIS terroristát, aki tavaly júliusban arra készült, hogy merényletet kövessen el Ferenc pápa ellen trieszti lelkipásztori látogatása során.
Augusztus 25-én Budapesten volt.
Az ukrán elnök szerint nincs erejük.
Videó tanúskodik a kegyetlenségről.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Hollandiában tartóztatták le azt az ISIS terroristát, aki tavaly júliusban arra készült, hogy merényletet kövessen el Ferenc pápa ellen trieszti lelkipásztori látogatása során.
Augusztus 25-én Budapesten volt.
Az ukrán elnök szerint nincs erejük.
Videó tanúskodik a kegyetlenségről.
Szijjártó Péter a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, miután az izraeli hadsereg rábukkant egy magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestére a Gázai övezetben.
A volt miniszterelnök, Mark Rutte pártja mélyrepülésben.
Katolikusok elleni gyűlölet-bűncselekmény történt?
Itt van ez a kiszivárgott dokumentum, hogyan alakítaná át az adórendszert a Tisza.
Augusztus 25-én Budapesten volt.
Az ukrán elnök szerint nincs erejük.
Ten years after the great migration wave in 2015, a sobering picture has emerged in Germany.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
