Nagy tanácskozások folynak az Európában befagyasztott orosz pénzekről

Az orosz–ukrán háború közel két évvel ezelőtti kitörése óta több száz milliárd dollárt fagyasztott be az Európai Unió és a G7 országcsoport. Rendszeresen napirendre kerül a nemzetközi politikában, hogy a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajna újjáépítésére fordítanák – ezúttal már az erre vonatkozó első lépést is megtették a tagországok.

2024. 02. 13. 8:27
Moszkva, 2023. december 15. Az orosz jegybank épülete 2023. december 15-én. Ezen a napon a piaci várakozásoknak megfelelõen az orosz jegybank 16,00 százalékra emelte az alapkamatot az eddigi 15,00 százalékról. Július óta a mostani volt az orosz jegybank ötödik kamatemelése, azóta összesen 850 bázisponttal nõtt a kamatszint. MTI/EPA/Makszim Sipenkov Fotó: Makszim Sipenkov
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Uniós szinten törvény született arról, hogy az orosz központi bank befagyasztott pénzeszközeit Ukrajna újjáépítésére fordítják – számolt be hétfő este a Reuters hírügynökség az aznapi tanácskozások eredményeiről. Eddigi adatok szerint az Európai Unió és a G7 országcsoport mintegy 300 milliárd eurót fagyasztott be, mióta közel két évvel ezelőtt Oroszország megtámadta nyugati szomszédját, és arról is már több mint egy éve vitáznak, fel lehet-e használni az orosz pénzeket, s ha igen, hogyan. A teljes összegből körülbelül 200 milliárd eurót tartanak Európában a belga Euroclear vállalatnál.

Az új rendelkezés értelmében a lefoglalt orosz vagyon nyereségeit elkülönítve kell tartani, becslések szerint éves szinten négymilliárd euróról van szó.

 

Az Egyesült Államok korábban még azt is felvetette, kobozzák el az Európában tárolt orosz központi bank teljes vagyonát, ám Brüsszel túl kockázatosnak tartja a lépést. A Reuters azonban kiemelte, ha az amerikai javaslat mentén elkoboznák az orosz vagyont és átadnák Kijevnek, csökkenne a Nyugatra nehezedő nyomás, hogy támogassa a háborúban Ukrajnát.

Képzeljék el, mi lenne, ha politikai szinten úgy döntenénk, milliárdokat adunk Ukrajnának. De hat hónap múlva érkezik egy bírósági határozat, amely kimondja, nem adhatjuk át. Akkor ki fog fizetni?

– vetette fel aggodalmait korábban Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter.

Borítókép: Az orosz jegybank épülete 2023. december 15-én (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.