Soros részvételével döntötték el Kijevben, mi lesz Oroszországgal

Soros György már 1993-ban bemutatta Oroszország megsemmisítésére vonatkozó tervét, a bolgár lakosság pedig nagyon jól tudja, a mostani orosz–ukrán háború 2014-ben kezdődött Kijevben, Soros részvételével – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Georgi Markov, Magyarországon élő volt alkotmánybíró és parlamenti képviselő, a Bolgár Olimpiai Bizottság egykori tagja, valamint a bolgár labdarúgó-szövetség egykori elnökségi tagja. A politikai elemző szerint a 2024-es év nagyobb fordulatot fog hozni, mint a rendszerváltás. A politikai elemzővel beszélgettünk a bolgár–magyar kapcsolatokról, valamint kitértük arra is, hogy az Egyesült Államok sorra avatkozik be az európai országok belpolitikájába.

20240202__MI_036
20240202 Budapest Georgi Markov, volt bolgár alkotmánybíró Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A bolgár kormány az utóbbi időben annak kapcsán került címlapokra, hogy a Magyarország által vásárolt orosz gázra extraadót vetettek volna ki, ám ezután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hazánk megvétózza Bulgária belépését a schengeni övezetbe. Sikerült azóta rendezni a bolgár–magyar viszonyt?

– A különadókkal kapcsolatos probléma happy enddel végződött, a bolgár kormány ugyanis megijedt Szijjártó Péter külügyminiszter nyilvános figyelmeztetésétől, miszerint Magyarország megvétózza Bulgária schengeni tagfelvételét. Bojko Boriszov, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt elnöke személyesen felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt és meggyőzte, hogy a különadó téma nem kerül elő többé. Az igazság az, hogy a bolgár kormány egy bábfigura, egy gyarmat szuverenitás nélkül, és teljes egészében a Soros-szervezetek, valamint a Nemzeti Demokrata Intézet (NDI) irányítása alatt áll – utóbbi Soros Györggyel együtt finanszírozza az Amerika Bulgáriáért Alapítványt, amelyet a kormány összes tagja képvisel Nyikolaj Denkov miniszterelnökkel az élen.

Ezek az emberek gyűlölik Orbán Viktort, aki a Soros-szervezetek elleni küzdelmet szimbolizálja, kígyót-békát kiabálnak rá, ezért próbálta meg Szófia gazdasági oldalról megbüntetni Magyarországot a különadóval.

Az amerikai Demokrata Párt nem tudja megbocsátani Bojko Boriszovnak, hogy a Török Áramlatot megépíttette Bulgária területén – ezért nem ő a miniszterelnök, noha a legutóbbi választásokat megnyerte. A bolgár médiában nyilvánosan kijelentettem, hogy az amerikaiak még arra is képesek, hogy felrobbantsák a Török Áramlatot – ráfogva, hogy terrorcselekmény volt, hiszen Bulgárián keresztül sok migráns érkezik.

20240202__MI_033
Fotó: Mirkó István

Az amerikai James O’Brien Bulgáriában mindenkit figyelmeztetett, hogy aki nem fogad szót, felkerül a Magnyickij-törvény listájára, és soha az életben nem léphet be az Egyesült Államokba. Lecserélték a főügyészt, megváltoztatták az igazságszolgáltatást, az alkotmányt – a cél az, hogy nemzeti szuverenitás helyett Soros irányítsa Bulgáriát. Minden országban látni erre példákat: négy hónappal az EP-választások előtt Le Pen, Salvini ellen folynak perek, Berlusconit és Sebastian Kurzot is támadták, Sarközyt már elítélték, Boriszovot törvénytelenül tartóztatták le – miközben az amerikai nagykövetség az emberi jogokról és a törvényességről beszél. Azért kell nekik Bulgária, hogy botként használják mindenkivel szemben, akik nemzeti politikát folytatnak, Orbán Viktor politikáját követik, vagy az orosz–bolgár kapcsolatokat próbálják fenntartani.

– Mit gondol, mi lehet az amerikaiak célja? Bulgária mellett Magyarországon és Lengyelországban is beavatkoznak a belpolitikába.

– Két Amerika van, nekünk a bideni Soros-Amerikával van problémánk. Bulgária nagyon hasonlít Lengyelországra, mert a választáson győztesek mindkét országban – Boriszov Bulgáriában és Kaczynski Lengyelországban – ellenzékben maradtak, és Soros nyomására mindkét országban megsértik az alkotmányt.

Lengyelországban Tusk átvette a hatalmat a lengyel média fölött az alkotmánybíróság határozata ellenére, mondván, nem ismeri el az alkotmánybíróság döntését, mert tagjait Kaczynski választotta meg.

Bulgáriában szintén megváltoztatták az alkotmányt, azért, hogy átvegyék a hatalmat az igazságszolgáltatás fölött. És még itt, Magyarországon is megpróbálták az alkotmányt megváltoztatni: az ellenzék kijelentette, ha Dobrev Klára kerül hatalomra, egyszerű többséggel meg fogják változtatni. Ez egy közös politika, amit a Soros-pártok képviselnek: meg akarják semmisíteni az alkotmányosságot és az igazságszoltáltatás rendjét.

– Oroszországban márciusban tartanak elnökválasztást, és egyelőre úgy tűnik, Vlagyimir Putyin maradhat az államfői székben. Megromolhatnak az orosz–bolgár kapcsolatok az amerikai belpolitikai beavatkozás miatt?

– A bolgár kormány a bolgár lakosság akarata ellenére, és felhatalmazás nélkül minden kapcsolatot le akar rombolni Oroszországgal. Nem is igazán gazdasági szempontból – amire az amerikaiak kényszerítik őket –, hanem a kulturális, történelmi múlttal kapcsolatban. Egy bolgár újságíró interjút készített az orosz nagykövet asszonnyal, ebből a liberálisok botrányt csináltak, és a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) kezdeményezésére a felvett interjút leállították a nemzeti rádióban. A cenzúra Bulgáriában nagyobb, mint a kommunizmus idejében, az orosz–ukrán háború összes bűnét Putyin nyakába akarják varrni. A bolgár lakosság többsége nagyon jól tudja, hogy a háború 2014-ben kezdődött a Sorosék által Kijevből indított Majdannal. Már akkoriban, Geoffrey Pyatt amerikai nagykövetnél (2016 augusztusáig képviselte az Egyesült Államokat Ukrajnában – a szerk.) tartott reggelin Soros részvételével eldöntötték, mi lesz Oroszországgal: ki kell szorítani. Véleményem szerint bármennyire is megpróbálják démonizálni Putyint, ő a legjobb választás a Nyugat és Ukrajna számára, mert a mostani háború nem romboló, hanem kíméletes. Ha Alekszandr Dugin jelöltette volna magát, azt mondta, 24 óra alatt megsemmisítené a teljes ukrán vezetést és Kijevet, valamint lerombolná Ukrajna teljes infrastruktúráját, hogy egy ukrán állampolgár se jusson vízhez, élelemhez, áramhoz.

Tűzoltók a legutóbbi orosz dróntámadás helyszínén Harkivban 2024. február 10-én Fotó: Jakiv Ljasenko/MTI/EPA

Putyin ezt nem csinálja meg, korlátozza támadásait. Nem akarja véglegesen megszakítani a kapcsolatot Európával, de olyan helyzetbe kényszerítették, hogy ne legyen más választása. 1993-ban egy nagy esszével jelent meg Soros a politikai színtéren, amelynek lényege az volt, hogy meg kell semmisíteni Oroszországot.

A nyugati társadalom azonban nem akarja koporsóban látni saját gyermekeit, azért akarják a NATO-t keletre bővíteni, hogy a kelet-európai lakosság gyermekeit hozzák haza koporsókban. Oroszországot kegyetlenül becsapták.

Putyin naiv volt, hiszen Merkel elismerte, hogy a minszki egyezmény ukrán kérdéseit azért halogatták, hogy Ukrajna katonailag felkészüljön. Biden, Soros, Blinken és Victoria Nuland mániákus elképzelése, miszerint Ukrajnának a NATO-ban a helye, a mostani fatális háborúhoz vezetett, amelyben Ukrajna területeket veszített, és valószínűleg már az egymilliót is meghaladta a halottak száma ukrán oldalon.

– Legfrissebb felmérések szerint a Bojko Boriszov vezette GERB a legnépszerűbb, és egész Európában azt látni, rohamosan tör előre a jobboldal. Európában várható jobboldali eltolódás a júniusi európai parlamenti (EP) választások után?

– 1989-ben részt vettem a bolgár rendszerváltásban, már 1990-ben az ellenzéki képviselet, a Demokratikus Erők Szövetsége (SzDSz) tagja voltam, utána lettem alkotmánybíró, és két évvel ezelőttig Bojko Boriszov pártjának voltam parlamenti képviselője. A 2024-es év változása nagyobb fordulat lesz, mint ami 1989-ben volt. A berlini fal leomlása és a kommunizmus összeomlása érintette az egész keleti tömböt, a mostani viszont egész Európára és az amerikai elnökválasztásra is hatással lesz. A változás tíz éve kezdődött, Tusványoson 2014-ben Orbán Viktor bejelentette, Magyarország az illiberális demokráciát választja, magába foglalva a nemzeti szuverenitást, a történelem iráni hűséget, a hagyományos család értékét. Majd 2015-ben Orbán Viktor egyedül mondta, hogy a migránsok a terrorizmus falovai. A bekövetkezett változások és az illiberális politika sikere példaként szolgál európai polgárok millióinak.

Ha Orbán Viktor eljönne Bulgáriába, és beszédet mondana, nem túlzok, százezrek jönnének meghallgatni, annyira népszerű a miniszterelnök és politikája.

Magyarországon mintegy hárommillióan mondták, sikeres az Orbán-politika. És mi történt Európában… Ki gondolta volna, hogy Németországban az Alternatíva Németországért (AfD) második, a volt NDK-ban pedig első politikai erővé válik? Még a német liberális sajtó is elismeri, hogy szeptemberben Szászországban, Türingiában és Brandenburgban megnyerik a választásokat – bármennyire is próbálják betiltani a pártot. Ki gondolta volna, hogy Geert Wilders nyerni fog Hollandiában? Giorgia Meloni miniszterelnök lett, Portugáliában az André Ventura vezette Elég! (Chega!) párt már 20 százalékos támogatottsággal bír. Az orbanizmus olyan jelenség, amelyik túlmutat Magyarország határain, Donald Trumpot is elérte. Hogyan lehet megmagyarázni, hogy egy ilyen kis ország miniszterelnökét meghívják Texasba, Dallasba, a CPAC konferencián nyitóbeszédet mondott és már harmadszor rendezik meg Budapesten a fórumot?

Itt nincsenek olyan esetek, hogy tanárokat fejeznek le, hátba szúrják a rendőröket, hogy fiatal lányokat megerőszakolnak és megölnek. Magyarországon katolikus egyetemek vannak, szociális ország, olyan sportrendezvények, amik itt vannak, nincsenek Nyugat-Európában.

– Franciaországban nagy gazdatüntetések zajlanak, megmozdulásokra számítanak az olimpia idejére is. Egyelőre nem látni annak jelét, hogy a politikai események akadályoznák a sportesemény megrendezését, de ha mégis így alakulna, melyik ország jelenthetne alternatívát?

– Franciaországban nem csak a gazdáknak vannak problémái, az egész ország iszlamizált, húsz tartalékos tábornok írt levelet Macronnak, hogy a hadseregnek be kell avatkoznia. Párizsban egész negyedek vannak, ahova a nemzeti rendőrség nem mehet be – állam az államban. Tavaly a marokkói focigyőzelmek után a marokkóiak utcákra vonultak és gyakorlatilag felgyújtották Párizst. Macron tagadja, hogy párhuzamos társadalmak léteznének, hiszen az a párhuzamos társadalom rá szavaz, de ez nem változtat a helyzeten.

Helyszínt biztosító rendőrök a párizsi Északi pályaudvaron, a Gare du Nord-on 2023. január 11-én, miután egy férfi késsel több embert megsebesített Fotó: Christophe Petit Tesson/MTI/EPA

Biztos vagyok benne, Franciaország mindent megtesz, hogy biztosítsa a rendet az olimpia idején is, de milyen környezet teremt, ha géppisztolyok és páncélozott autók árnyékában rendezik meg? Márpedig ez így lesz. Vészhelyzetben Budapest tudna olimpiát rendezni, elég a térképre nézni: a Duna Aréna Európa legjobb úszókomplexuma, a Puskás Ferenc Stadion Európa tíz legjobb stadionja között van. És akkor ott van még a Papp László Sportaréna, az MVM, a vidéki komplexumok. A gázai események miatt még az izraeli válogatott is idejött, Felcsúton Orbán Viktor az izraeli nagykövet mellett ült. Magyarországnak nagy helyzetelőnye van szuperfejlett sportinfrastruktúrájának és a fokozott biztonságnak köszönhetően.

Borítókép: Georgi Markov, Magyarországon élő volt alkotmánybíró (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.