A világ pénzügyi rendszere átalakulási fázisban van. Először is a valutarendszer. A dollár szerepe megkérdőjeleződött, vannak kihívói, más valuták. Nem rendült meg vezető pozíciója a tőkepiacon, ott még a dollár a döntő valutanem. De az áruk forgalmában már részben háttérbe szorították a nemzeti valuták kölcsönös elszámolásán alapuló klíringrendszerek, amelyekhez nincs szükség dollárra. Ugyanakkor az olyan gazdasági szankciók érvényesítése az ellenfelekkel szemben, amelyek dollárt használnak kereskedelmükben, neuralgikus ponttá váltak. Amerika ugyanis minden dollárban történő átutalást ellenőrizni tud, hiszen a SWIFT-rendszer az amerikai jegybank, a Fed szerverein bonyolódik. A tőkeforgalom döntő része, de a kereskedelmi forgalom elszámolásának is jelentős része dollárban történik a világban!
Mindez több mint szakmai kérdés. A világgazdaság erőcentrumai – első helyen Kína – megerősödtek. A pénzforgalmon keresztül, a szankciók érvényesítésével valóságos háború folyik e központok között.
Az Egyesült Államok hatalompolitikai céljait veszélyezteti a dollár szerepének gyengülése. Nem véletlen, hogy Trump elnök élesen kikelt a BRICS-országok külön világvalutát létre hozni kívánó törekvése ellen.
Vámháborúval fenyegeti meg az alkalmazni szándékozókat. A vámokon keresztüli politikai nyomásgyakorlás egyébként is a világpolitika részéve vált. A pénzügyeknek ez a része csakúgy fegyverként működik, mint a valutanem megválasztása.
És egyre terjed a pénz, mint fegyver felhasználása, kifejezetten és konkrétan háborús célokra is. Mert látjuk, hogy nemcsak a pénzügyek terén, de a harctereken is folynak harcok. Valóságosan! Emberek halnak meg fegyverek által; amelyek azonban pénzbe kerülnek. Itt a pénz szinte direktben öl. Nem babra megy a dolog. Emberéleteket jelent. Azt hiheted, hogy a hazádért halsz meg – holott csak egy fegyverkísérlet kipróbálása folyik, s te vagy az áldozat. Döbbenetes, ha belegondolunk! Aki a háborús szállításokban érdekelt, az érdekelt az eszközök felhasználásában is. Vagyis a háborúban.
