Az eszközök azonban, mint mondtuk, pénzbe kerülnek. Minél korszerűbbek, annál többe. A harcterek remek kipróbálói a legkorszerűbb technikának. Olyan korszerű fegyvereket, amelyek felveszik a harcot az orosz eszköztárral, csak az USA tud bevetni. Az európai „hajlandók” egyelőre nem tudnak ilyen eszközöket „termelni”, s a hadiipar felfuttatása mindenképpen időbe kerül.

A korszerű fegyverek készlete viszont kimerül az orosz–ukrán konfliktusban támogató szerepet játszó országokban. Vásárolni kellene az USA-tól. De ehhez – ismét kiemeljük – pénz kell. Az ukránok – egyelőre – nem tudnak fizetni a nekik továbbadott eszközökért. Honnan szerezzen forrást a „hajlandók koalíciója” ehhez az Európai Unióban?

Ez volt az október 23-i csúcstalálkozó témája Brüsszelben. Mivel minden EU-s tagország súlyos pénzhiánnyal küzd, nincs miből biztosítani a fegyverek vásárlásához szükséges eszközöket. Két utat látott maga előtt Brüsszel: közös hitelfelvételt és/vagy az orosz vagyon felhasználását, amit a nyugati bankokban őriznek. Nem sikerült döntést hozni a közös hitelfelvétel kérdésében, sem ezzel kapcsolatban az orosz javak felhasználását illetőleg. A tagországok véleménye megoszlik.

Az alapkérdés: az EU által felveendő kölcsön csak egyhangú döntéssel lenne lehetséges. 

De vannak önkéntes részvételen alapuló konstrukciók is. Mint a European Peace Facility (az Európai békekeret) támogatása esetén, ahol szó lehetne a huszonhatok különak­ciójáról is. Az Európai Beruházási Bank is felvehetne egyhangúság nélkül kölcsönt. Az EU-csúcs mindenesetre megerősítette Ukrajna katonai támogatásának vállalását. A vezetők megerősítették: készek új uniós hitelfelvételre is 140 milliárd euró nagyságrendben, ha az a tagállamok közötti garanciákkal megoldható. Igaz, az amerikai politika sok bizonytalanságot jelent a pénzpiacokon.

Vannak országok, amelyek minden további nélkül az orosz javak felhasználását is lehetőségnek tartanák. Különösen a lengyel meg az észt kormány a heves támogatója ennek. 

Számos elemző attól tart, hogy ez a külföldi pénzügyi tőke meneküléséhez vezetne az európai pénzügyi intézményekből. Az Európai Központi Bank is tart ettől. Mások ugyanazt mondják, hogy de hát nincs túl sok biztonságos hely, ahová elvihetnék a pénzüket a befektetők.

A vagyonelkobzás mindenképpen erősen megosztó. Ehelyett olyan konstrukciókban gondolkodnak, ahol csak egyfajta jóvátételi fedezet lenne az orosz vagyon. Az eszközök kölcsön formájában lennének Ukrajna számára rendelkezésre bocsáthatók. Az orosz eszközök továbbra is befagyasztott állapotban maradnak, amíg Oroszország nem fejezi be a háborút, és nem fizet térítést az okozott károkért. E jogi megoldás részletei azonban nem tisztázódtak. Ezért Bel­gium, ahol az orosz vagyon jelentős részét kezelik, nem értett egyet az ilyen megoldással.

Nyilván a legideálisabb megoldás a háború mielőbbi befejezése lenne. Nem kérdés, hogy hazánk ennek legfőbb szorgalmazója.

A szerző közgazdász, professor emerita