A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.
A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért „siklott félre”, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta „betuszkolni”, holott Szilvásy esetében a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem a helyi bíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartozik, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság el sem járhatott volna az ügyben.
Szilvásy ügyében tavaly májusban kezdődött újra az elsőfokú büntetőper, januárban a perbeszédek során az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést indítványozott, várhatóan még márciusban megszületik az elsőfokú döntés.
Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában tavaly januárbana másodfokú bíróság a szóbeli indoklásában azt fejtegette: a két megvádolt politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, a kérdés az, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Akkor szóbeli indoklásában a másodfokon eljáró bírói tanács elnöke kitért arra, hogy ellentmondók a rendelkezésre álló tanúvallomások és más bizonyítékok, ezeket pedig nem oldotta fel, illetve nem vizsgálta kellő körültekintéssel az elsőfokú bíróság.
Adat van arra is, hogy Dávid Ibolya az Almássy Kornéllal kapcsolatos lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozását attól tette függővé, hogy riválisa nyilvánosan bocsánatot kér és „elhúz-e a közéletből”, ami megvalósíthatja a kényszerítés bűncselekményét – vélekedett a törvényszék büntetőtanácsa, amely ugyanakkor találónak minősítette egy másik, polgári perben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az Almássy Kornél kapcsán „a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről” beszélt.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!