Ismét várják Dávid Ibolyát a bíróságon

Újrakezdődik az elsőfokú büntetőper a több mint öt évvel ezelőtt kipattant UD Zrt.-ügyben.

A vád személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében kényszerítés is. Az alapeljárásban a vádlottak között volt még Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere, valamint Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke. Az ügy sértettje a vádhatóság szerint Kövér László jelenlegi házelnök és Demeter Ervin, mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek, valamint Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő.

Az eredeti vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássyt.

A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.) A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.

Boross Péter volt miniszterelnök, egykori MDF-es politikus az elsőfokú eljárásban tanúként arról beszélt: otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket, 2008 szeptemberében pedig ő maga azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni kétmilliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.

A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért „siklott félre”, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta „betuszkolni”, holott Szilvásy esetében a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem a helyi bíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartozik, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság el sem járhatott volna az ügyben.

Szilvásy ügyében tavaly májusban kezdődött újra az elsőfokú büntetőper, januárban a perbeszédek során az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést indítványozott, várhatóan még márciusban megszületik az elsőfokú döntés.

Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában tavaly januárbana másodfokú bíróság a szóbeli indoklásában azt fejtegette: a két megvádolt politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, a kérdés az, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Akkor szóbeli indoklásában a másodfokon eljáró bírói tanács elnöke kitért arra, hogy ellentmondók a rendelkezésre álló tanúvallomások és más bizonyítékok, ezeket pedig nem oldotta fel, illetve nem vizsgálta kellő körültekintéssel az elsőfokú bíróság.

Adat van arra is, hogy Dávid Ibolya az Almássy Kornéllal kapcsolatos lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozását attól tette függővé, hogy riválisa nyilvánosan bocsánatot kér és „elhúz-e a közéletből”, ami megvalósíthatja a kényszerítés bűncselekményét – vélekedett a törvényszék büntetőtanácsa, amely ugyanakkor találónak minősítette egy másik, polgári perben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az Almássy Kornél kapcsán „a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről” beszélt.

A másodfokú bíróság tavaly januárban nem foglalt állást Dávid Ibolya és Herényi Károly bűnösségét illetően, ez is az új elsőfokú eljárás feladata lesz. Arra azonban rámutatott a törvényszék, hogy az események során szemben álló csoportok közül nem csupán az egyiknél merülhettek fel politikai célok, ezért egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat.