Az ügyészség személyes adattal visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében kényszerítés miatt is vádat emelt, amely szerint az ügy sértettje mások mellett a jelenlegi házelnök, Kövér László és Demeter Ervin – mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek –, valamint Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő és az UD Zrt. egyes vezetői.
Az ügyészség szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly volt szocialista politikus – aki a vádbeli cselekmények idején a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke volt – a bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó lehallgatási anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és így Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássy Kornélt.
A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket. Tavaly áprilisban első fokon, nem jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság mind a négy vádlottat felmentette, ezt a döntést azonban idén a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el.
A törvényszék szóbeli indoklása szerint az elsőfokú büntetőper azért siklott félre, mert az ügyészség és ez alapján az elsőfokú bíróság a sokféle vádbeli cselekményt a személyes adattal való visszaélés fogalmába próbálta „betuszkolni”. Ugyanakkor Szilvásy György esetében a másodfokú bíróság szerint a vádban rögzített tények alapján hivatali visszaélés megtörténtét kellett volna vizsgálni, ami azonban első fokon nem helyi bíróság, hanem törvényszék hatáskörébe tartozik, így a PKKB – amely tavaly az elsőfokú, nem jogerős felmentő ítéletet meghozta – el sem járhatott volna az ügyben.
A másodfokú bíróság szóbeli indoklásában rámutatott: a vádbeli események során a két megvádolt MDF-es politikus pártja demokratikus működését veszélyeztető tevékenységet észlelhetett, a közélet megtisztítása, az erkölcstelen politikusok onnan történő eltávolítása pedig lehet jogilag méltányolható érdek, ugyanakkor tisztázandó, hogy ebben az ügyben csupán erről van-e szó. Az események során szemben álló csoportok közül nem csupán az egyiknél merülhettek fel politikai célok, egyforma mértékkel kell mérni a különböző vallomásokat.
Almássy Kornéllal kapcsolatban találónak minősítette a büntetőbíróság az egyik polgári ügyben eljáró bíróság megfogalmazását, amikor az „a jogellenesség gyanúját felvető súlyosan erkölcstelen cselekedetről” beszélt.
