Hadházy Ákos pénteken közzétett Facebook-posztjában azt írta, hogy ha a választáson a Fidesz győzne, azt nem lehet elfogadni, hanem kellő sokasággal kell kikényszeríteni a megismételt választást a Nemzeti Választási Irodától és az Alkotmánybíróságtól – hívta fel a figyelmet az Index.
A portál szerint a felvázolt cselekménysor szinte egy az egyben visszaköszön a Btk. 256. paragrafusában leírt lázadás bűncselekmény törvényi tényállásában: aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Kúriát, a kormányt vagy az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A tömegzavargás szervezője vagy vezetője pedig akár tizenöt évi szabadságvesztéssel is büntethető.
Ennek a szándékosan elkövethető bűncselekménynek már az előkészületét is egytől öt évig terjedő börtönnel fenyegetik.
Különösen veszélyes a lázadás
Az Index felidézte, hogy Lőrik József büntetőügyvéd tájékoztatója szerint a szabályozás célja, hogy megakadályozza, illetve szankcionálja az erőszakos vagy azzal fenyegető fellépést, amely korlátozná az alkotmányos szervek szabad döntéshozatalát vagy működését. Akkor valósul meg, ha tömegzavargás történik annak érdekében, hogy erőszakkal vagy ezzel fenyegetve gátolja vagy intézkedésre kényszerítse a törvényben felsorolt intézményeket. A lázadás célzatos bűncselekmény, vagyis az elkövetőnek tisztában kell lennie a csoport szándékával és azzal, hogy az alkotmányos szerveket akarják akadályozni vagy kényszeríteni.
A tömegzavargás a gyakorlatban olyan, meghatározhatatlanul nagy létszámú, de rendbontásra, közterületi fellépésre már alkalmas embercsoportot jelent, amely erőszakos vagy fenyegető magatartásával az alkotmányos szervek döntéshozatalát, intézkedéseit megakadályozná, illetve intézkedésre kényszerítené őket. Ilyenkor a csoportosulás nyíltan támadja a hatalmi ágakat, és ez nem csupán valakinek a személyes, fizikai biztonságát sérti, hanem az alkotmányos rendet is.
A csoport közvetlen célja a törvényben felsorolt állami szervek alkotmányos működésének erőszakos megzavarása vagy kényszerítése. Aki ezek bármelyikében tudatosan részt vesz, komoly büntetőjogi kockázatot vállal.
A lázadás célzatos bűncselekmény, vagyis az elkövetőnek tisztában kell lennie a csoport szándékával és azzal, hogy az alkotmányos szerveket akarják akadályozni vagy kényszeríteni. Ennek hiányában egyszerű jelenlétről vagy más, kevésbé súlyos cselekményről lehet szó. Éppen a tudatos cél az, ami a lázadást különlegesen veszélyessé teszi az állam és a társadalom számára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!