A Fonó három évtized alatt a magyar népzenei és világzenei élet egyik megkerülhetetlen központjává vált. Falai között zajlott a legendás „Utolsó óra” gyűjtés, itt találtak otthonra táncházas közösségek, és itt működik az ország egyik legpatinásabb, heti rendszerességű táncháza. Az intézmény különlegessége, hogy nem választja szét a hagyományt és a kortársat: a népzene, a jazz, az improvizáció és a modern művészeti formák egymás mellett, egymást erősítve vannak jelen.
Folytatódik a Fonó sikertörténete
A sajtótájékoztatón Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta:
a Fonó az elmúlt három évtizedben bizonyította, hogy értékalapú, közösségépítő intézmény. Az innen induló művészek ma már a magyar kulturális élet meghatározó alakjai.
Fontosnak tartjuk, hogy biztonság és kiszámíthatóság vegye körül az intézményt a következő időszakban is, amelyhez Magyarország kormánya támogatást nyújt
– tette hozzá.
„Városi falu”: középpontban a közösség
Bejelentették a „városi falu” koncepciót, amely egy olyan kulturális tér, ahol alkotók, közösségek és közönség szoros, élő kapcsolatban léteznek.
A Fonó ebben az értelmezésben:
- koncerthelyszín és próbatér
- táncház és találkozási pont
- alkotóműhely és közösségi tér egyszerre
Itt a kultúra nem kiállított tárgy, hanem megélt élmény – mozdulat, zene, együttlét.
Generációk találkozása
A „városi falu” gondolata különösen erős abban, ahogyan generációkat köt össze. A hetvenes évek táncházmozgalmának öröksége ugyanúgy jelen van, mint a fiatal, kísérletező alkotók munkái.
Kocsondi Márk, Dél-Buda országgyűlési képviselőjelöltje szerint a Fonó éppen attól különleges, hogy valódi alkotóműhelyként működik, ahol a kultúra átörökítése nem elmélet, hanem mindennapi gyakorlat.
Horváth László igazgató szerint a Fonó jövője azon múlik, hogy képes-e továbbra is teret adni az új generációknak. Az itt induló fiatalok néhány éven belül meghatározó alkotókká, negyven év múlva pedig talán az MMA tagjaivá válhatnak, ahogy ez az elmúlt évtizedekben is történt.
Örömmel fogadunk minden támogatást – legyen szó mecenatúráról, vállalati hozzájárulásról vagy kiemelt állami forrásról –, amely elismeri a Fonó munkáját. Jól tudjuk, hogy pusztán piaci alapon nem lehet fenntartani egy ilyen intézményt, a széles körű összefogás az, ami igazán élteti a Fonót. Hálásak vagyunk mindazért a segítségért, amelynek köszönhetően rendelkezésre áll ez a százmillió forintos támogatás. Biztosak vagyunk benne, hogy ennek révén kiemelkedő táncházas és népzenei programokat valósíthatunk meg, valamint olyan kiadványokkal jelentkezhetünk, amelyek messzire viszik az alkotók hírét
– fogalmazott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!