A Bartók Tavaszon a zeneszerző öröksége és a húsvéti hagyományok is életre kelnek

Két egymást kiegészítő, mégis egészen különböző hangulatú előadással érkezik a Magyar Állami Népi Együttes a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatába. Április elején a Müpa közönsége egyszerre tapasztalhatja meg a néphagyományok kortárs újraértelmezését és a húsvéti ünnepkör mélyebb, spirituális rétegeit.

Jelenet a Kivirágzott keresztfája című előadásból Fotó: Csibi Szilvia/Müpa

A Bartók Tavaszon a Tiszta forrás című összművészeti produkció Bartók Béla szellemi örökségéből indul ki, és azt vizsgálja, miként találkoznak egymással különböző népek zenei és táncos hagyományai. Az április 8-i előadás nemcsak a magyar folklórt idézi meg, hanem tágabb kulturális horizontot nyit: a színpadon a Magyar Állami Népi Együttes mellett a Győri Balett, valamint a Söndörgő is fellép, továbbá olyan elismert művészek, mint Herczku Ágnes vagy Szlama László. Az est rendezője Mihályi Gábor.

A Kivirágzott keresztfája is érkezik a Bartók Tavaszra. Fotó: Csibi Szilvia/Müpa

Két világ találkozik a Bartók Tavaszon

Néhány nappal korábban, április 5-én egy egészen más hangvételű előadás, a Kivirágzott keresztfája várja a nézőket. 

A táncjáték a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva a Kárpát-medence archaikus népszokásait, népdalait és táncait ötvözi az egyházi hagyományokkal.

Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi – római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti – énekek, illetve archaikus népi imádságok is. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket is megidézi.

A szakrális és népi elemek találkozása különleges atmoszférát teremt, amely egyszerre idézi meg a közösségi élményt és az ünnep belső, elmélyültebb dimenzióit.

A hagyomány számunkra nem múlt idő, hanem élő forrás

– fogalmazott Mihályi Gábor.

Mint rámutatott, ezek az előadások arra tesznek kísérletet, hogy megmutassák: a népművészet ma is képes megszólítani a közönséget, miközben hidat képez kultúrák és generációk között.

A két produkció együtt rajzol ki egy átfogó képet: míg a Tiszta forrás a nemzetközi kapcsolódások felől közelít Bartók örökségéhez, addig a Kivirágzott keresztfája a magyar hagyomány és a keresztény ünnepkör mélyebb, spirituális rétegeit tárja fel. A Bartók Tavaszon két külön világ találkozik, amely ugyanabból a gyökérből táplálkozik.