Eldőlt: ismét kétharmaduk lesz a kormánypártoknak

Kucsák László győzelmével gyakorlatilag eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP-nek 133 mandátuma és kétharmados többsége lesz a következő a ciklusban. Cikkünk folyamatosan frissül.

Cikkünk folyamatosan frissül!

A Fidesz–KDNP jelentős győzelmét hozta az április 6-án tartott országgyűlési választás. A levélben érkezett szavazatok összeszámlálása után a párt a listás szavazatok 45,05 százalékát szerezte meg, az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP-lista 25,56 százalékot tudott csak elérni, így a magukat kormányváltóként aposztrofáló erők súlyos vereséget szenvedtek, és a következő négy évben biztosan ellenzékben lesznek. A bukás nagyságát jól mutatja, hogy az Együtt–PM Szövetségnek és a DK-nak nem jött össze a frakcióalakításhoz szükséges öt fő, így képviselői várhatóan függetlenként dolgoznak majd az új Országgyűlésben.

A parlamentbe jutott még a Jobbik 20,21 százalékos, valamint az LMP 5,18 százalékos eredménnyel. Rajtuk kívül egyetlen párt sem érte el az 1 százalékot, így a parlamenti erőkön kívül senki sem lesz jogosult állami támogatásra.

Amint valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok megállapítják – várhatóan még szintén szombaton – az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények jogerőssé válnak.

A töredékszavazatok, az országos listás szavazatok és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét majd a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg legkésőbb április 25-éig.

A szavazatok újraszámlálására csak akkor van mód, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el a számlálás során. Az egyéni választókerületi eredmény ellen három napon belül lehet fellebbezést benyújtani az NVB-hez, a szombati határozatok ellen kedden 16 óráig lehet jogorvoslattal élni. Ezeket péntekig, április 18-áig kell elbírálnia a testületnek.

Az oevb-nek a választás eredményét megállapító döntése ellen például a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozva lehet fellebbezést benyújtani. Ilyen törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat, vagy például érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Lehetőség van az oevb-nek a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással is fellebbezést benyújtani. Ilyen lehet például, ha az oevb számszaki hibát követ el, azaz a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat rosszul adja össze vagy elírja az egyik számot.

Ha a törvénysértésekre alapított fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges, a Nemzeti Választási Bizottság köteles a szavazatokat újraszámlálni. Erre hat nap áll rendelkezésére, azaz a határidő április 21. A szavazatok újraszámlálását azonban csak amiatt nem rendelik el, mert kicsi a szavazatkülönbség. Újraszámlálás csak akkor történhet, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el. Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.