Gulyás: Vissza kell utasítani McCain szavait

Gulyás Gergely úgy véli, az amerikai adminisztráció és a magyar kormány közötti vitákban vannak világnézeti különbségek is.

A kormánypárti politikus, felidézve a rendszerváltozást és az első szabad választásokat, kiemelte: a térség országainak közös élménye, hogy „minden nehézség ellenére szabadságban élhetünk” csaknem negyedszázada.

Egészen más világ az, amelyben a jelenlegi fiatal generáció felnő – folytatta –, természetes, hogy az unió működésével kapcsolatban sok területen vannak kritikák, de ez nem változtat azon, hogy ez a térség mindig is a Nyugathoz akart tartozni. Természetes az is, hogy mindenki keresi a Kelettel is a kapcsolatot – mondta.

Kitért arra is: sok vitájuk van az Egyesült Államokkal, ez azonban nem változtat azon, hogy nem tudnak nagyobb biztonságot elképzelni Magyarország számára, mint hogy NATO-tag legyen, és ezen a kereten nem szabad és nem is lehet változtatni.

McCain szenátor magyar kormányfőt és Magyarországot érintő kijelentéséről azt mondta: képtelenség az az állítás, amely elhangzott, vissza kell utasítani, de ezen túlmenően nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani neki. Felidézte a kijelentés körülményeit, és megjegyezte: annak nem volt mély ideológiai háttere, volt egy belpolitikai vita, és a szenátor méltánytalan sértéssel illette a kormányfőt és az országot.

John McCain arizonai republikánus szenátor az új amerikai nagykövet kinevezéséről tartott keddi szavazás előtt „totálisan alkalmatlannak” nevezte a jelöltet arra, hogy Magyarországon legyen nagykövet; az „nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek”. Azt mondta: „nem vagyok ellene a politikai kinevezetteknek, mert tudom, hogy miként játsszák ezt a játékot, de így állunk: egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal, és mi a Gazdagok és szépek (szappanopera) producerét küldjük nagykövetnek”.

Gulyás Gergely szerint a jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormány közötti vitákban vannak világnézeti különbségek is.

Mára az amerikai nagykövetség politikai szereplő lett Magyarországon – mondta. Többször magyar belpolitikai kérdésekben nyilvánított véleményt, de ez nem okozott politikai hátrányt, tudták kezelni, és intellektuálisan megnyerték ezeket a vitákat. Hosszú távon azonban veszélyes ez a helyzet, mert a transzatlanti kapcsolatok iránt a jobbközép tábor a leginkább elkötelezett, és e téren máris károk keletkeztek. Magyarország érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon Amerikával, de az utóbbinak be kell látnia, hogy az a diplomáciai tevékenység, amelyet folytatott, nem járult hozzá, hogy „megítélése jobb legyen nálunk”.

Gulyás Gergely más témára térve fontosnak nevezte, ne húzzák meg ott a határokat az unióban, ahol a legutóbbi, 2007-es bővítéskor. A közép-európai lobbi az unión belül erősödhet, ha Szerbia is csatlakozik az unióhoz – jegyezte meg.

Ukrajna uniós csatlakozásáról azt mondta: a szomszédos ország nehéz helyzetben van, Oroszország és Európa között kell újra és újra döntenie. Annak örülnek, ha az ország az európai utat akarja választani. Szerinte Ukrajna rövid távon biztosan nem tud megfelelni a csatlakozás követelményeinek. A társulási szerződés ezzel együtt fontos, hogy ne csak az oroszokhoz, hanem az Európához tartozás víziója is a szemük előtt legyen – jegyezte meg.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy ebben a térségben orosz nyersanyag nélkül a lakosság energiaellátása nem biztosított.

Kérdésre az esetleges további közép-európai együttműködésről azt mondta: lát erre esélyt, sőt ez bizonyos formában már létezik is. A visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – között rendszeres az egyeztetés, és az a fontos, hogy a tagállamokat és a közép-európai országokat ne lehessen egymás ellen kijátszani. Egymás között is szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta.

Megerősítette: a magyar kormány álláspontja, hogy szükség van a Déli Áramlatra, és e téren a közép-európai államok véleménye is közel áll egymáshoz. „Importra szorulunk, és ennek biztosításához az a jó, ha minél több csatornán érkezik nyersanyag” – mondta.

Szerinte az energiadiverzifikáció minden formája minden olyan államnak érdeke, amely az energiaszükségletét nem tudja kielégíteni. Ebben nincs értékválasztás, ez pragmatikus politika – tette hozzá Gulyás Gergely.

Kiemelte: az unión belül a költségvetés 80 százaléka megy mezőgazdasági és kohéziós támogatásra, és a V4-államok mindkettő fenntartásában érdekeltek.