Az orosz állami energetikai cégnek ehhez meg kell győznie a tőle földgázt vásároló európai partnereket, hogy 2020 után a Nyugat-Törökországban megépítendő gázelosztóból vigyék tovább az energiahordozót, és építsenek saját erőből gázvezetékeket Közép-Európába – állapította meg az újság. A Gazpromnak hat év múlva jár le a jelenleg érvényes tranzitszállítási szerződése Ukrajnával.
Ha ez a „kemény stratégia” sikerre vezet, akkor megvalósul az, amit a Déli Áramlat feladatának szántak. Ha azonban a Gazpromnak nem sikerül megegyeznie a vásárlóival, akkor elveszíti európai szállításainak negyedét – tette hozzá a Kommerszant.
A tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap értesülése szerint az új gázvezetéket igen rövid idő alatt le tudják fektetni a Fekete-tenger alatt, a Törökországba vezető Kék Áramlattal párhuzamos útvonalon, majd Nyugat-Törökországon keresztül a görög határig menne, ahol gázelosztót létesítenének. A Gazprom és az orosz gázt jelenleg Ukrajnán keresztül beszerző európai cégek közötti szerződések többségében az ausztriai Baumgarten szerepel elosztó állomásként.
Ez a terv teljesen megváltoztatja a földgáz szállítási útvonalak kialakítását Dél- és Közép-Európában, valamint erőteljesen megnöveli a tranzitországgá váló Törökország geopolitikai súlyát – mutatott rá a Kommerszant cikke. A lapnak gázpiaci szereplők úgy nyilatkoztak, hogy mindez jelentős kockázatokkal is járna. Szerintük a Gazprom európai partnerei igényt tarthatnak arra, hogy a gázelosztó az ukrán–orosz határnál legyen, hogy az ukrajnai gázvezetékrendszert használhassák a továbbszállításra.
Ukrajnán keresztül a legtöbb orosz gázt Olaszország kapja: 25 milliárd köbmétert évente. Az ország ellátását a Kommerszant cikke szerint megoldaná a tervek szerint az Azerbajdzsánból Törökországon keresztül vezető Trans Anatolian Natural Gas Pipeline (Tanap) és az ahhoz kapcsolódó, Görögországon, Albánián át és az Adriai-tenger alatt tervezett Trans Adriatic Pipeline meghosszabbítása. Mindkét vezetéket 2018-ra akarják üzembe állítani.
