A hosszú élet titka: miért nem öregszik az ötezer éves fenyő?

A sörtéstobozú fenyők már a Római Birodalom idején is éltek: nem fog rajtuk az idő vasfoga, még ma is szaporodnak és növekednek rendületlenül.

2026. 05. 07. 15:41
A nagy túlélő, a sörtéstobozú fenyő Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az erőforrás-megőrzés titka

Fenyőnk takarékos működése nem ér véget a fájánál. Más tűlevelűekkel ellentétben, amelyek rendszeresen hullatják leveleiket, a sörtéstobozú fenyő hatékony módszert talált hosszú életű tűleveleire, mint azt az Oecologia folyóirat is kifejti. 

Fotó: Dcrjsr /   Wikimedia Commons

Azzal, hogy hosszú ideig képesek megőrizni tűleveleiket, sok energiát takarítanak meg, amelyet egyébként új levelek létrehozására kellene fordítaniuk minden évben. Csekély tápanyagtartalmú környezetben, ahol minden egyes energiacsepp számít, ez a tulajdonság a szervezet szuperképességévé válik. Így a fa állandó, de lassú ütemben képes folytatni a fotoszintézist, kedvezőtlen időjárás esetén is.

A tudósok jelenleg a fenyő DNS-szerkezetét vizsgálják, hogy felfedezzék, mi teszi lehetővé számára ezeket az elképesztő teljesítményeket. 

Az UC Davis 2026-os genomtanulmánya döntő lépés volt ebben a kutatásban. A tudósoknak először sikerült összeállítaniuk a Pinus longaeva teljes referenciagenom-szekvenciáját – egy 23,8 milliárd bázispárból álló, rendkívül terjedelmes genetikai térképet, amely méretét tekintve a valaha feltérképezett legnagyobb növényi genomok közé tartozik.

A genom fedheti fel az elképesztő vitalitás titkát (Fotó: USFS Region 5 - Inyo_Bristlecone_bcp tree / Wikimedia Commons)

Maga a genom még nem ad közvetlen válaszokat: inkább egy újonnan megnyitott könyvtárhoz hasonlítható, amelynek köteteit még nem olvasták végig. A kutatók most hasonlíthatják össze a fenyő DNS-ét rövid életű fajokéval, és kereshetik azokat a géneket, amelyek a stressztűrés, a DNS-javítás hatékonysága és az öregedés látszólagos hiánya mögött állnak. A vezető kutató, David Neale óvatosan fogalmaz: a „hosszú élet génjének” megtalálása szerinte „óriási komplexitású feladat”. De ilyen térkép nélkül a keresést el sem lehetett volna kezdeni.

Mielőtt az emberek egyáltalán elkezdték volna építeni az egyiptomi piramisokat, ezek a fák csupán palánták voltak. Talán az a sörtéstobozú fenyő életleckéje: nem a sebesség a fontos az igazi erő a türelemben rejlik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.