A hidegháború csapdájában

David Talbot amerikai újságíró könyvében (The Devil’s for Chessboard, 2015.) alaposan feltárta Allen W. Dulles CIA főnök életét és működését. Ennek kapcsán arra is rámutatott, hogy a szovjet megszállási zónában Dulles hogyan próbálta kihasználni Sztálin paranoid hajlamát annak érdekében, hogy zavart keltsen. Ennek egyik eleme volt, hogy Noel Fieldről azt terjesztették, hogy a nyugati hírszerzés küldte a vasfüggöny mögé, ami egy óriási letartóztatási hullámot eredményezett, köztük a Rajk-pert is kiváltotta.

Fotó: Getty Images/Heritage Images

Noel Field és felesége Budapesten. Fotó: Getty Images/Bettmann

Amikor Noel eltűnt, akkor a család rögtön Dulles fordult, de – mint David Talbot megjegyzi, - ő „…semmit sem tett Field megmentéséért. És semmit sem tett azért, hogy megakadályozza Noel családtagjait abban, hogy fejest ugorjanak ugyanabba a csapdába.” A Field család tagjainak és Erica Wallachnak a kihallgatások során leggyakrabban feltett kérdés ez volt: „Honnan ismeri Allen Dullest?” Wallach a háború idején a Weisbadeni OSS központban dolgozott, és személyesen ismerte Wisnert és Dullest is, de később soha nem kértek tőle bocsánatot a történtekért.  

Wisner és Dulles elmeszüleménye, a Splinter Factor („Repesztő tényező”) hadművelet hihetetlenül eredményes lett. Csak Csehszlovákiában csaknem 170 ezer párttagot tartóztattak le, ami majdnem a gazdaság összeomlásához vezetett. Sztálin a csehekben bízott a legkevésbé, ezért ott öt és fél évig tartottak a kirakatperek és kínzások, míg a Rajk-per 18 hónapig. Minél rosszabbá vált a helyzet a szovjet blokkban, Dulles annál jobban örült. Washingtonban például Wisner ujjongott minden egyes letartóztatási hullám és minden újabb kirakatper miatt, ahol a vádlottak nyilvánosan elítélték önmagukat, mielőtt kivégezték őket. Mint mondta: „Az elvtársak vidáman szúrnak kést egymás hátába, és elvégzik helyettünk a piszkos munkát.” A Repesztő tényező valójában csak az elnyomást és az elkeseredettséget növelte és Dulles nem érte meg a vasfüggöny lebontását. Wisner pedig a cserben hagyott magyar 1956 miatt jött rá, hogy csak egy kegyetlen és önérdekű játékot űznek népekkel, semmi mást. Ebbe mentálisan beleroppant és később öngyilkos lett. 

A kommunista rend megingatását célzó hadműveletnek sok rétege volt, az egyik szerint a kommunista párt nacionalista és népszerű személyeit akarták Dullesék kiiktatni, hogy ezzel is növeljék a reménytelenséget és a haragot a vasfüggöny mögött, amivel nőtt a felkelés valószínűsége.

 Ilyen „népszerű” nacionalistának számított Rajk László, volt belügy- majd 1948-tól külügyminiszter.  

A Rajk-perben háromszáz embert fogtak le. Nem számított, hogy párttagokról volt szó. A túlélő és a Szabad Nép korábbi munkatárs Hódos György szerint „gumibot és puskatus, kényszerű ébrenlét, éhség és hideg, a legrafináltabb testi és lelki kínzóeszközök révén lett az illegalitás alatti letartóztatásból a Horthy-rendőrségnél különleges szolgálat… „A verőlegények és elektrotechnikusok szigorú parancsot kaptak, hogy ügyeljenek áldozataik életben tartására.” Havas Endre költőt és írót, egykori ellenállót mégis agyonverték, miután beleőrült a vallatásba. Hódos szerint a töménytelen hazudozás és kínzások miatt sokan áthelyezésüket kérték, Angyal László ezredes, Rajk egyik vallatótisztje pedig öngyilkos lett. 

Brankov Lázár és Rajk László a Népbíróságon. Fotó: Keystone / Getty Images/Hulton Archive

Legalább négyezer szociáldemokratát tartóztattak le, élükön Szakasits Árpáddal, valamint negyven kommunista tábornokot. Hódos szerint Szücs Ernő ÁVH-s ezredes egyenesen Sztálinhoz akart fordulni, de Rákosi időben elfogatta és parancsára Miklós testvérével együtt 1950. november 21-én agyonverték, majd a savazó kádba kerültek, így maradványaik soha nem került elő. A Szücs testvérek agyonveretését Farkas Vladimir vezette, aki vélhetően személyesen is részt vett kínzásukban. 

De honnan jöhetett az ötlet? Kevésbé ismert, hogy a német titkosszolgálat által adott dezinformáció váltotta ki Sztálin katasztrofális tisztogatását a Vörös Hadsereg tisztikarában 1937-től kezdődően. Nincs kizárva, hogy az ötlet Dulles dédelgetett kedvencétől, Reinhard Gehlentől érkezett, aki a német katonai elhárítás, az Abwehr keleti osztályának vezetője volt a II. világháború alatt, és jól ismerte a szovjetek gondolkodását. 

A dolog emberi része hátborzongató, mivel Dulles már nagyon régóta jó viszonyban volt a Field családdal, mégis, minden lelkiismeret-furdalás nélkül beáldozta az amúgy ártalmatlan, Harvardon végzett Noelt. Erica Wallach 1955-ös szabadulása után az Egyesült Államokban csatlakozhatott családjához. 1993-ban a rák utolsó fázisával küzdött, amikor egy újságíró megtalálta. A Gulágot megjárt nő valamit nagyon el akart mondani Allen Dulles személyiségéről, amikor így fogalmazott: „Dullesnek volt egy bizonyos arroganciája, amelyben azt hitte, hogy együttműködhet az ördöggel – bárki ördögével –, és mégis Allen Dulles maradhat.” 

Megdöbbentőnek hat, de Noel és felesége az átéltek ellenére Magyarországon maradtak, később a Sashegyen kaptak egy elegáns villát. Ezzel kapcsolatban Field így nyilatkozott: „Tekintettel arra, hogy hisznek a bűnösségemben, nem hibáztathatom őket. Nem tehetek mást, mint hogy helyeslem az utálatukat. Ez az egészben a valódi borzalom.” Kennedy elnök főtanácsadója, Arthur Schlesinger szerint „Field egyszerű gondolkodásmódja elpusztíthatatlan volt”. 

Borítókép: Joszip Sztálin, a Szovjetunió vezetője (Fotó:Getty Images/Heritage Images)