Valdivia: három centiméterrel mozdította el a Föld tengelyét a világtörténelem legnagyobb földrengése

Chile a dél-amerikai kontinens és az egész földkerekség szeizmikusan egyik legaktívabb vidékének számít. Mégis, ami hatvanhat éve, 1960. május 22-én a délutáni órákban történt a dél-chilei Valdivia körzetében, példa nélkül áll az emberiséget ért természeti katasztrófák históriájában. Noha az ezt megelőző napokban kipattant igen erős rengések már előrevetítették egy még nagyobb szeizmikus kataklizma rémképének lehetőségét, mégis, ami bekövetkezett, arra senki sem számított.

Az 1960. május 22-i chilei földrengés volt a történelem legpusztítóbb szizmikus eseménye Fotó: Diario Laguino

Apokaliptikus rengés söpört végig Chile déli vidékein

Még a május 22-ét megelőző napokban egész sor aggasztó jel figyelmeztetett arra, hogy valami rendkívüli esemény készülődik a föld mélyén. Egy olyan, fokozatosan erősödő rengéssorozatról beszélhetünk, amit a Chilei Egyetem geológusai a Chilében valaha megfigyelt legsúlyosabb földrengéssorozatként jegyeztek fel. 

A rengés mély repedéseket okozott a talajszinten (Fotó: AFP/Stf)

Az egymást követő és egyre intenzívebb rengések 1960. május 21-én a korai reggeli órákban kezdődtek el Curanilauhe és Concepción körzetében. Az egyenként 7-7,25 magnitúdójú rengések szétrombolták az elektromos és a távközlési hálózatot, megszakítva így a kapcsolatot a déli területek és a főváros, Santiago között. A sorozatos rengések a déli térség több településén is tüzeket okoztak. Amikor a folyamatosan kipattanó rengésekről szóló első hírek befutottak a fővárosba, Jorge Alessandri chilei államelnök lemondta az összes programját, hogy a helyszínen tájékozódjon az addig bekövetkezett károk mértékéről. 

Ekkor senki sem sejtette, hogy az igazi katasztrófa még várat magára. 

Az elnök által elrendelt mentőakció éppen hogy csak elkezdődött Concepción környékén, amikor másnap, május 22-én kora délután újabb igen erős földrengés rázta meg a viszonylag közeli Valdivia térségét. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ennek hatására a városlakók többsége kimenekült a házakból és a szabadban várta a további fejleményeket. 

Nem sokkal később, a kora délutáni erős földlökés után helyi idő szerint délután 15 óra 11 perckor következett be az a katasztrófa, amire még sohasem volt példa az emberi civilizáció történetében. Az ekkor kipattant apokaliptikus földrengés, amelynek ereje a Richter-skálán 9,5 magnitúdó volt, Chile déli körzetének az egész topográfiáját megváltoztatta.

A 9,5-ös erejű földrengés romhalmazzá változtatta a várost és környékét (Fotó: AFP/Stf)

A Richter-skála utolsó előtti, kilencedik osztályába a 9,0–9,9-es magnitúdójú, úgynevezett rendkívüli erejű rengések tartoznak. A pusztítás mértéke e rengések esetében rendkívülinek számít, és a szeizmikus esemény megváltoztatja a táj struktúráját.

Az infernális pusztítás mintegy 1000 kilométer hosszú területsávot érintett a Talca és a Chiloe-sziget között. A gigantikus erejű földlökés a legnagyobb károkat Valdiviában okozta. Rengeteg épület megsemmisült, tönkrement az elektromos hálózat, a vízvezetékek eltörtek, a csatornarendszer beomlott. A földrengés pusztító erejéhez képest relatíve nem volt túl magas a halálos áldozatok száma, bár az ezzel kapcsolatos adatok igen eltérőek. 

A pusztítás mértékéhez képest relatíve nem volt túl nagy a halálos áldozatok száma (Fotó:  Roger-Viollet via AFP)

Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata (United States Gelogical Survey, USGS) szerint a katasztrófában elhunytak száma legkevesebb 1655 fő volt, 

más források viszont 6000-re teszik az áldozatok számát. 

A halálos áldozatok relatíve alacsony száma egyrészt annak köszönhető, hogy a 9,5-ös magnitúdójú rengés kipattanása előtti órákban – mivel a föld ekkor már hevesen rázkódott –, az emberek legnagyobb része kimenekült a szabadba. Másrészt, éppen a dél-chilei területek földrengéskitettsége miatt ez a vidék emberemlékezet óta gyéren lakott.

Szó szerint megrengette a Földet a chilei kataklizma

A brutális erejű fölmozgásnak számos más hatása is volt. Mivel a rengés fészke az óceáni partvidék mélyén, utólagos becslések szerint mintegy 31 kilométerrel a felszín alatt lehetett, az óriási erejű földlökés koncentrikusan terjedő szökőárhullámokat indított el. 

A földrengés keltette mintegy 30 méter magas cunami, a 800 kilométer/órás sebességgel száguldó árhullám végigsöpört a Csendes-óceán egész medencéjén, 

komoly pusztítást okozva többek között a távoli Japán és a Fülöp-szigetek partvidékén. A szökőár lecsapott Ausztrália és Új-Zéland keleti partjaira, de elérte Hawaiit és Kínát is. 

Hajókat süllyesztett el a cunami (Fotó: Wikimedia Commons)

Japán legnagyobb szigetét, Honsút hat órán át húszperces időközökben érték el az egymást követő és a partra kicsapó hullámfalak több mint száz emberéletet követelve, és tetemes anyagi károkat okozva. Noha az 1950-es évektől már működött a Csendes-óceán térségében kifejlesztett cunami-előrejelző rendszer, ezért a dél-amerikai partoktól távoli pacifikus területeken volt idő felkészülni a szökőár pusztítására, 

de ennek ellenére még a Hawaii-szigeteken is 61 áldozatot követelt a rengés után tíz órával később lecsapott cunami.

Chilében az óriási erejű rengés számos földcsuszamlást okozott az Andokban, és a hegyek között fekvő Rinihue-tó vízszintje egy, a rengéssel kapcsolatos nagyobb földomlás miatt hirtelen 20 méterrel megemelkedett, ami miatt a környékbeli falvak lakosságát sietve kimenekítették. A valdiviai katasztrofális földrengés következtében kitört a Puyehue és a Cordón Caulle vulkán is. Az óriási füst és hamufelhők miatt a körzetben napokig szüneteltetni kellett a légi mentést. 

                    A rengés keltette cunami átszáguldott a Csendes-óceánon                            (Fotó: CAT-INGV)

Az 1960-as chilei földrengés erejét jól illusztrálja, hogy az elmúlt száz évben történt összes földrengés szeizmikus energiájának a negyede ekkor szabadult fel. A pusztító valdiviai szeizmikus esemény az úgynevezett megatrusz típusú földrengések közé tartozik. A rengés következtében Lebu és Puerto Aisén között mintegy 1000 kilométeres hosszúságban letört a földkéreg. Egy nagyjából 200 kilométer széles kéregblokk a kontinentális perem és az Andok között a lökés miatt hirtelen 20 méterrel nyugatabbra csúszott, és erősen megdőlt. 

A mérések szerint a rengés miatt a Föld forgástengelye 3 centiméterrel mozdult el.

Az 1960. május 22-én kipattant 9,5-ös erősségű rengés szeizmikus energiája elérte a 11 billió joule-t ami 180 gigatonnányi TNT felrobbantásával egyenértékű energia. Noha az 1960-as 9,5 magnitúdó erejű földrengéshez hasonló szeizmikus események szerencsére ritkák, de még a tudomány jelenlegi fejlettsége mellet sem lehet pontosan előrejelezni egy-egy ehhez hasonló katasztrófát. 

Ez volt a történelem legnagyobb földrengése (Fotó: KPBS)

Az ember, bármennyit is fejlődjön a tudomány és a technológiai, mindig is kiszolgáltatott marad a természet elemi erőinek, a földrengések, a vulkánkitörések, vagy a pusztító trópusi viharok haragjának.

Az 1960. május 22-én kipattant chilei földrengés:

• az írott történelem mindeddig legerősebb szeizmikus eseménye volt,
• amelynek ereje a Richter-skála szerint elérte a 9,5 magnitúdós erősséget,
• és aminek következtében megváltozott a dél-chilei vidék topográfiája,
• a Föld tengelye pedig 3 centiméterrel mozdult el.