Mount Everest: egyedülálló rekord született a Föld legmagasabb hegycsúcsán

A Himalájában található a Föld mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa. A Mount Everest, vagy tibeti nevén a Csomolungma, a „hegyek királynője,” a maga 8849 méter tengerszint feletti magasságával nemcsak a Himalája, hanem a Föld legmagasabb pontja is. A XX. század első felében számos sikertelen kísérlet történt a rendkívül nehéz terepnek számító hegyóriás megmászására, és e kudarcos kísérletek több halálos áldozatot is követeltek. 1953. május 29-én az új-zélandi hegymászó, Edmund Hillary és serpa kísérője, Tendzing Norgaj, az emberiség történetében elsőként jutott fel a Mount Everest csúcsára. E korszakalkotó csúcstámadás óta napjainkig mintegy nyolcezren állhattak már a „világ tetején”, de a Csomolungma meghódítása még a tapasztalt hegymászók számára is életveszélyes vállalkozás; az elmúlt bő fél évszázadban több mint háromszázan sohasem tértek vissza a hegyről. Éppen ezért tekinthető páratlan sikernek a most vasárnap, május 17-én megszületett különleges rekord.

Kami Rita Sherpa nepáli hegymászó harminckettedszer jutott fel az Everestre Fotó: Nepal Times

                                                                   A Mount Everest, vagy Csomolungma a Himalája és a Föld legmagasabb hegye                                                                                  Fotó:  Pavel Novak / Wikimedia Commons

A nem serpa hegymászók között a brit Kenton Cool hegyi vezető tartja a rekordot , aki 19 alkalommal teljesítette sikeresen a csúcstámadást. Őt két amerikai hegymászó követi, Dave Hahn és Garrett Madison, egyenként 15-15 sikeres mászással. 

Cool és Madison jelenleg is az Everesten vannak, hogy megjavítsák személyes rekordjukat. 

A külföldi hegymászók Mount Everestre és más nyolcezres csúcsokra való felkísérése létfontosságú családi megélhetési forrást biztosít számos serpa számára, akik a Solukhumbu körzet szülöttei, azé a területé, ahol a Csomolungma is található. A nepáli hatóságok a csúcstámadásra alkalmas március-májusi időszakra idén összesen 462 mászási engedélyt adtak ki. Az idei szezonban eddig három serpa hegyi vezető vesztette életét a Mount Everesten.

Trópusi tengeri élőlények maradványai a felhők felett

A Himalája az eurázsiai hegységrendszer részeként földtani értelemben fiatal lánchegységnek számít. A hegylánc, benne a Mount Everest kiemelkedése a késői eocén időszakban, nagyjából 40 millió éve kezdődött el, amikor az indiai szubkontinens az eurázsiai kontinentális lemeznek ütközött bezárva az egykor több ezer kilométer széles Tethys-óceánt, és magasba gyűrve a kőzetté szilárdult óceáni eredetű tengeri üledéket.

Edmund Hillary és Tenzing Norgay, az Everest első megmászói    Fotó: Wikimedia Commons

 Ez az oka annak, hogy a Mount Everest égbenyúló ormán ősi mészvázas tengeri élőlények maradványai találhatók. Indiai északra nyomulása, és emiatt a Himalája emelkedése jelenleg is tart. Erre vezethető vissza, hogy a Mount Everest évente 3-5 milliméterrel tovább magasodik, miközben minden évben 27 milliméterre tolódik észak felé. 

A hegyóriás folymatos emelkedése csak az erózió miatt nem tűnik annyira gyorsnak, illetve látványosnak. 

Az Everest a legutolsó, 2020-ban a legkorszerűbb módszerekkel elvégzett mérések szerint 8848,86 méter magas. Még ezt megelőzően, 1998-ban az amerikai tudományos Everest-expedíció GPS mérőegységet helyezett el a csúcs legmagasabban fekvő sziklájának tetejére. 

A Himalája néhány nyolcezrese   Fotó: Rupert Pupkin / Wikimedia Commons

A GPS-szel elvégzett mérés 8850 métert adott a hegy abszolút (tengerszinthez viszonyított) magasságára. A Himalájában, illetve a geológiai értelemben ehhez tartozó Karakorum hegységben található a Föld mind a tizennégy, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa. 

A magassági sorrendben a Mount Everestet a kínai-pakisztáni határon fekvő és a világ legveszélyesebb hegyeként számon tartott K2 követi 8611 méteres magasságával, a harmadik pedig az indiai-nepáli határon álló Kancsendzönga 8568 méter tengerszint feletti magasságával.

                                                                                      A harmadik legmagasabb hegy, a kancsendzönga az egyik legveszélyesebb terep                                                                                                    Fotó: Siegmund Stiehler / Wikimedia Commons

A Kancsendzönga a különösen nehezen mászható nyolcezresek közé tartozik, melynek neve különösen szomorúan cseng a magyar hegymászás történetében. A Mount Everestet első magyarként megmászó neves alpinistánk, Erőss Zsolt és mászótársa, Kiss Péter, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció keretében 2013 márciusában indultak a csúcs meghódítására. 2013. május 20-án ugyan mindketten elérték a csúcsot, de túl későn, és mivel a rendkívül nehéz csúcstámadással sok időt, illetve energiát vesztettek, már nem tudtak visszatérni a 4-es számú táborba, és mindketten életüket vesztették a hegyen.

A Himalája és a földkerekség harmadik legmagasabb hegycsúcsa a kínai-nepáli határon 8516 méterre felmagasodó Lohce. A 14 nyolcezres közül a Kínához tartozó Sisapangma a „legalacsonyabb” a maga 8027 méteres tengerszint feletti magasságával. 

Erőss Zsolt, az első magyar, aki megmászta az Everestet   Fotó: hoparduc.hu

A nyolcezresek megmászása a rendkívüli terepviszonyokon, a mínusz 20-30 fokos hidegen, a váratlanul lecsapó erős szélrohamokon és hóviharokon, továbbá az alattomos jégszakadékokon és a meredek gerinceken kívül azért számít különösen veszélyesnek, mivel e hegycsúcsok kivétel nélkül az úgynevezett halálzóna határa felett fekszenek. 

A hegymászásban a halálzóna határa a 8000 méteres tengerszint feletti magasság. 

E magassághatár felett a levegő már annyira ritka, hogy az alacsony oxigénszint nem elegendő az emberi élet tartós fennmaradásához.

Az egyik nyolcezres, a manaszlu. A  halálzóna 8000 méternél kezdődik     Fotó: Ben Tubby  / Wikimedia Commons

 Az akut oxigénhiány okozza a hegyibetegséget, ami krónikus kimerültséggel, légzésnehézséggel, látászavarokkal, az orientációs készségek drámai csökkenésével és agyi ödémával járhat együtt, ami könnyen halált okozhat.

Magyarok az Everesten

A Föld legmagasabb hegycsúcsának elérése a magyar hegymászók közül először Erőss Zsoltnak sikerült, aki 2002. május 25-én jutott fel a Mount Everest csúcsára, oxigénpalack segítségével. Másodikként Klein Dávid kísérelte meg a csúcstámadást 2005 tavaszán, egy nemzetközi expedíció tagjaként. (Klein Dávid 2001-ben egyszer már sikertelen kísérletet tett a csúcstámadásra.) A magyar hegymászó egészen 8500 méterre jutott fel, ám ekkor egy hirtelen jött hóvihar és a hegymászócsoport egyik tagjának halála miatt a visszafordulás mellett döntöttek.

A második magyar, akinek sikerült: Jelinkó Attila   Fotó: Nemzeti Sport

2007. május 23-án Jelinkó Attila a déli útvonalon, Nepál felől közelítette meg a csúcsot, amire oxigénpalack használatával sikeresen fel is jutott. Így Erőss Zsolt után ő lett a második magyar aki megmászta a Mount Everestet, egyben az első amatőr, akik nem hivatásos alpinistaként jutott fel a Föld legmagasabb hegycsúcsára. 

2009. május 21-én első magyar nőként Ugyan Anita egy nemzetközi expedíció tagjaként és szintén oxigénpalack használatával mászta meg a Mount Everestet, a hegy nepáli oldala felől. Ugyan Anita egy évvel később, 2010. május 18-án ismét a nepáli oldalról érte el a Mount Everest csúcsát. 

Ugyan Anita, ez első magyar nő, aki feljutott az Everestre      Fotó: Facebook

Az alpinista azt tervezte hogy „tiszta mászással”, vagyis oxigénpalack használata nélkül fogja végrehajtani a csúcstámadást, de a torokgyulladása miatt 7000 méter fölé jutva úgy döntött, hogy oxigénnel folytatja a mászását. 

Mindenesetre így ő lett az első magyar, aki kétszer is megmászta az Everestet. 

2016. május 20-án dr. Neszmélyi Emil budapesti ügyvéd, amatőr hegymászó negyedik magyarként jutott fel a csúcsra oxigén használatával, és e teljesítményének értékét még tovább növelte, hogy a nehezebb útvonalon, a kínai oldalról mászott és asztmás betegként sikerült neki a csúcstámadás. 

           Dr. Neszmélyi Emil nem hivatásosként kétszer is feljutott két különböző oldalról az Everestre                          Fotó: Merjás Georgij /Wikimedia Commons

Dr. Neszmélyi Emil 2022. május 13-án a nepáli oldal felől ismét feljutott az Everest csúcsára, így mindeddig ő az egyetlen olyan magyar, aki mindkét oldalról megmászta a Csomolungmát. Még ezt megelőzően, 2016. május 18-án Németh Alexandra ötödik magyarként és második magyar nőként érte el a csúcsot, szintén oxigénpalack használatával. Az eddigi utolsó sikeres magyar csúcstámadás Price Márton Péter nevéhez fűződik, ő 2023. május 14-én állhatott a „világ tetején”.

A Mount Everest megmászásának történetében:

• 2026. május 17-én, vasárnap, kettős rekord is született;
• Kami Rita Sherpa, hivatásos nepáli hegymászó és túravezető a 32. alkalommal mászta meg a Mount Everestet, ami abszolút rekord,
• kollégája és túravezető társa, Lakhapa Sherpa pedig 11-szer állt a Csomolungma csúcsán, ez pedig egyedi női rekordnak számít.