A külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság együttes zárt ülést tartott az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szembeni nemzetközi fellépésben való magyar szerepvállalással kapcsolatos nemzetbiztonsági kérdésekről.
Németh Zsolt ezután úgy nyilatkozott, hogy olyan parlamenti határozat fekszik a törvényhozás előtt, amely 2017. december 31-éig küldene ki 150 katonát területi korlátozással meghatározott helyszínre, Észak-Irakba. Azt mondta, az az oka ennek a döntésnek, hogy olyan barbár terrorizmussal szembesült a világ, amely „erkölcsileg megkerülhetetlenné teszi, hogy Magyarország erre reagáljon”. Ez a helyzet az ország és szövetségesei biztonságát is érinti, tehát erkölcsi és biztonsági okokból sem maradhat tétlen Magyarország.
Németh Zsolt közölte: Magyarország az iraki felkérésnek tenne eleget a szerepvállalással, és az ország Irakkal szoros kapcsolatot ápol. Az ott tapasztalható népirtás nagyon érzékenyen érinti „a keresztény elkötelezettségű” magyar kormányt, amelynek kiemelkedően fontos szempontja, hogy „keresztényellenes népirtást” nem lehet eltűrni. Emellett nagyon fontos gazdasági érdekei is kötődnek Magyarországnak a térséghez, a Mol fejlesztési forrásainak meghatározó részét ebben a régióban költi el – tette hozzá.
A képviselő kiemelte: Magyarország nem harcoló alakulatokkal venne részt a koalícióban, és a nemzetközi fellépésben részt vevő országok is elsősorban az iraki hadsereg képességeinek fejlesztését tartják szem előtt. A magyar katonáknak egy kiképzőtábor biztosítása lenne a feladatuk.
Sok kormánykoalíción kívüli képviselő is jelezte már, hogy támogatja majd a javaslatot – mondta.
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy Magyarország már életbe léptette a terrorfenyegetettség szempontjából a B szintet, ami azt jelenti, hogy a közvetlen terrorfenyegetettség növekedésére nem számítanak, de az elmúlt időben Franciaországban és Dániában történt terrorakciók indokolttá tették ezt a lépést.
Az ülés után Németh Szilárd (Fidesz), a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke is elmondta, hogy Magyarországnak erkölcsi kötelezettsége és biztonsági helyzete szempontjából is fontos, hogy részt vegyen a misszióban. Az Iszlám Állam megerősödése az egész világnak fenyegetettséget jelent, az iszlám közösségnek is – vélekedett.
A képviselő kérdésre közölte: felmerült az ülésen Habony Árpád kisbuszának ügye is, de a magyar kormánynak és állami szerveknek semmi közük ehhez a buszhoz.
Szél Bernadett (LMP) újságíróknak megerősítette: pártja továbbra sem támogatja a magyar szerepvállalást az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben, felelőtlen döntés, „hatalmas hiba” lenne, ha ezt megszavazná a parlament. Úgy tűnik, ez a misszió leginkább „a kormány megtépázott nemzetközi kapcsolatrendszerének” helyreállítását szolgálja, holott ezzel megnő a belbiztonsági kockázat – mondta.
Az ellenzéki politikusnak is feltettek kérdést Habony Árpád kisbuszával kapcsolatban, és Szél Bernadett közölte: a Belügyminisztérium illetékesei úgy tájékoztattak az ülésen, hogy „kormányzati összefonódás nincs Habony Árpád kisbusza és a kormány között”.
Az LMP képviselője kitért a Quaestor-ügyre is. Azt mondta: elsősorban a politikusok felelőssége, hogy ilyen rossz döntéseket hoztak, ilyen kockázatos helyekre tették be a közpénzeket, és mivel az érintett szolgálatok sem jeleztek előre semmit, nekik is végig kellene gondolniuk a felelősségüket.
