„A rettegő Fidesz feketíti be a Jobbikot”

Volner János: Vona Gábor mellett gyakorlatilag egy Lázár Jánoséhoz hasonló munkakörben dolgozom.

– Közös uniós válasz kell, vagy nemzeti megoldások szükségesek?
– Közös európai megoldásra van szükség, és az is szerencsés lenne, ha nem az Európai Unió területén kezelnénk a kérdést. Nekünk is érdekünk lenne, hogy legyen egyfajta pufferzóna, például Szerbia területén, lehetőleg ott történjen meg a migránsokkal szembeni idegenrendészeti intézkedés, mielőtt még az unió területére lépnének. A számlát természetesen az EU állná, hiszen ez európai szintű probléma.

– Mit szólnak a Martonfán vagy Sormáson élők ahhoz, hogy a Jobbik meglovagolta az ott tervezett ideiglenes befogadóállomások építésének ügyét?
– Nem „meglovagoltuk”, hanem a választási programunknak és az általunk vallott értékrendnek megfelelő választ adtunk rá. Ezt a helyi lakosság egyöntetűen támogatja.

– Vona Gábor a minap azt mondta, hogy augusztus 31-ig adtak türelmi időt a kormánynak a bevándorlás kezelésével kapcsolatban, utána „magasabb fokozatra kapcsolnak”. Ez mit jelent?
– Nem kell az érintett határszakaszokig elmenni ahhoz, hogy az ember lássa, mennyire nem tudja kezelni a kormány a problémát. Elég az érintett nagyvárosaink környékén szétnézni ahhoz, hogy a magyar jogszabályokra fittyet hányó illegális bevándorlók tömegére bukkanjunk. Folyamatosan fel fogjuk hívni az emberek figyelmét arra a szakadékra, amely a kormányzati kommunikáció és a valóság között tátong

– A Magyar Gárda – amelynek ön szóvivője volt – volt főkapitányát gyanúsítottként hallgatták ki, mert illegális bevándorlókat szállított állítólag. Korábbi nyékládházi elnökük pedig pénzhamisítási ügybe keveredett. Nem gátolják az ilyen ügyek a sokat hangoztatott néppártosodást?
– A Jobbikról és a környékéről hasonló esetekben mindig kiszivárogtatják a rendőrség belső információit, így igyekszik a pártot a tőle rettegő Fidesz befeketíteni. Mindig kijutott nekünk lejárató kampányokból, és ez ezután sem lesz másként, sőt Ez azonban láthatóan nem akadályozta meg azt, hogy a Fidesz váltópártja legyünk.

– Kormányzóképesnek tartja a pártját?
– Amennyiben a kormányzóképesség alatt azt értjük, hogy egy párt a teljes állami apparátust fel tudja-e tölteni szakemberekkel, akkor azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon nincs kormányzóképes párt. Amennyiben viszont az a kérdés, hogy a kiemelt beosztásokba tudunk-e profi, csapatépítésre képes szakembereket delegálni, akkor az a válasz, hogy igen, kormányzóképesek vagyunk. Vona Gábor mellett gyakorlatilag egy Lázár Jánoséhoz hasonló munkakörben dolgozom, a kormányzati felkészülésünk operatív részét irányítom. Csak néhány példát említenék. Energetikai területre például olyan jelöltünk van, aki jelenleg is egy ilyen irányú cég gazdasági igazgatója, de a banki szférát tekintve is olyan emberek állnak mögöttünk, akik jelenleg is pénzintézetek első vagy második emberei.

– Viszont ezek az emberek nem látszanak, miért nem vállalják fel őket nyíltan is?
– Akkor fogjuk őket a nyilvánosság elé állítani, amikor eljön az ideje. Így volt ez Nyikos Lászlónál, az Állami Számvevőszék egykori alelnökénél is, akiről sokan nem tudták, hogy a sorainkat hosszú ideje erősíti.

– A szakembergárda hiánya mellett a másik gyakori ellenérv önökkel szemben, hogy óriási a Jobbik iránti nyugati elutasítás.
– Mégis, amikor az általam vezetett vállalkozásfejlesztési bizottságba autógyártó cégek vezetőit hívtuk meg, eljöttek, és semmiféle fenntartásuk nem volt a Jobbikkal szemben. Kifejezetten konstruktív megbeszélését folytattunk, és semmit sem befolyásolt, hogy a sajtó miként mutat be minket nyugaton. Az ésszerű, megalapozott szakpolitika többet számít.

– Ön elhiszi, hogy a mérsékeltebb, konzervatív jobboldali szavazóbázis egyszer majd a Jobbikra szavaz?
– Több kutatást is végeztünk már azzal kapcsolatban, hogy az egyes választói csoportoknak milyen fenntartásaik vannak a Jobbikkal szemben. Ebből az tűnik ki, hogy a pártunk által bejárt nagy ívű fejlődési pályának köszönhetően a Jobbik a mainstream politika részévé vált. Érdemes megnézni Ózdot, ahol a tavalyi megismételt polgármester-választáson már a baloldaliak is átszavaztak a mi jelöltünkre. Azt gondolom, hogy az országban nagyon sok baloldali érzelmű szavazó is egyre inkább kacsingat a Jobbik felé, és át fog szavazni a döntő pillanatban.

– A hazai makrogazdasági mutatók alapján azt lehet mondani, hogy egyensúlyi állapotba kerültek a pénzügyek. Ennek tükrében hogyan értékeli a jövő évi büdzsét?
– A bruttó hazai termék (GDP) arányában két-három százalékos hiánnyal elfogadott költségvetést nem nevezném egyensúlyi állapotnak, hiszen még mindig sokkal több az állami kiadás, mint a bevétel. Nagy kérdés, hogy a válságot követően sikerült-e Magyarországon az amortizációs költségeket minden ágazatban visszapótolni, ahol a közösségi szektor szerepe fontos. Gondolok itt például a MÁV-ra és a BKV-ra, de a beruházásokra is, amely a munkahelyteremtés egyik fontos alappillére. A hazai lakásállomány szinten tartásához évente negyvenezer új lakás építésére lenne szükség, ezzel szemben hétezer lakás épül. A költségvetés szempontjából kulcsfontosságú a fenntarthatóság, aminek nem felel meg a büdzsé, hiszen folyamatosan emelkednek a kiadások. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként 2010-ben úgy nyilatkozott, hogy a hazai bürokrácia költségei mintegy harminc százalékkal, vagyis 840 milliárd forinttal csökkenthetők. Utoljára a közszférában 2007-ben volt egy felmérés, amely megállapította, hogy 9045 állami és önkormányzati szférában ellátott közfeladat van. Ez alapján lehetett volna elkezdeni a bürokrácia optimalizálását. Azóta nem történt semmi, sőt a jelenlegi kormány semmilyen felmérést nem készített, vagyis az államnak nincs képe arról, milyen struktúrában működik a közszféra. Ez azért érdekes, mert e nélkül vitte véghez a kabinet a kormányablakok rendszerének kialakítását. Jelenleg ott tartunk, hogy a bürokráciára költött állami pénzek folyamatosan nőnek, miközben a hatékonyság nem javul. A bevételi oldalon azt látjuk, hogy olyan adónemek vannak még mindig érvényben, illetve olyan adónemeket vezettek be, amelyek Európa más országaiban egzotikumnak számítanak. Gondolok itt az iparűzési adóra és a tranzakciós illetékre, és egyéb különadókra, amit átmeneti jelleggel foganatosítottak, és a gazdaság szereplői részben vagy egészében ráterhelték a lakosságra. A 27 százalékos áfakulcs sem segít a hazai gazdaságon, mivel ez olyan terhet jelent, aminek egyenes következménye az adóelkerülés.

– A gazdaság versenyképességének a rákfenéje a korrupció. Mit tenne a hazai „szívességkereskedelem” felszámolásáért?
– Nemzetközi korrupciókutató szervezetek óvatos becslése szerint éves szinten négyszázmilliárd forint közvetlen kárt okoz a korrupció Magyarországnak. A korrupció ugyanakkor nemcsak azért káros, mert ennyivel drágulnak a közbeszerzési pályázatok, ezáltal az állam működése, hanem kőkeményen kontraszelektálja a magyar vállalkozói társadalmat. Nincs tiszta piaci versenyhelyzet, emiatt nem a leghatékonyabban működő cégek jutnak megbízáshoz, hanem azok a vállalkozók, akik a kormánypolitikusokkal jó viszonyt ápolnak. Ez a rendszer nem támogatja az életképes vállalati kultúra kialakulását. Nehezen tudom Mészáros Lőrincről elképzelni, hogy cégeiben komoly összeget szánna kutatás-fejlesztésre, mivel nincs szüksége hatékonyságjavításra.

– Mi a garancia arra, hogy a Jobbik kormányra kerülve nem keveredne korrupciós ügyekbe?
– Arra nincs garancia, hogy kormányra kerülésünk esetén egy-egy ember nem csábul tévútra, arra tudunk garanciát adni, hogy ez rendszerszinten nem fog előfordulni. Ehhez érdemes megnézni politikusaink életútját. A legtöbben mi akkor léptünk be a Jobbikba, amikor még fel sem merült, hogy kormányképes alternatíva lehet. A Fidesz viszont teljesen más. A Fidelitason belül szocializálódott fiatalok nagyon egyformák, és alapvetően a zsákmány reményében csatlakoznak ahhoz a közösséghez. Jelentős részükön azt látni, hogy Habony Árpád, Rogán Antal vagy Lázár János szeretne lenni, ehhez pedig a pökhendiség, arrogancia és hataloméhség már meg is van.

Névjegy

Volner János 1969. szeptember 28-án született Budapesten, munka mellett szerzett érettségit 1988-ban. 1989-től 1994-ig a rendőrség állományában dolgozott, ahol eredményessége miatt többször kitüntették és előléptették. 1994-et követően az üzleti életben helyezkedett el, ahol cégvezetőként a kutatás-fejlesztés, a termékgyártás és a kereskedelem területén széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokra tett szert. 1993 óta folyamatosan képzi magát a közgazdaságtan különböző területein, egyetemi tanulmányait Oroszországban folytatta. 2007-ben az elsők között jelentkezett a frissen megalakult Magyar Gárda Mozgalom soraiba, melynek később országos szóvivője lett. 2009 óta a Jobbik tagja, jelenleg a Jobbik fejlesztéspolitikai kabinetjének elnöke. Aktív szerepet vállal a Jobbik gazdasági kabinetjének munkájában. 2012 májusában a Jobbik alelnökének választották. Ebben a tisztségében 2014-ben a párt választmánya megerősítette. A tavalyi országgyűlési választásokon a Jobbik országos listájának harmadik helyéről került be az Országgyűlésbe, megkezdve második ciklusát. Jelenleg a Jobbik frakcióvezető-helyetteseként, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának elnökeként és az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagjaként dolgozik. (Parlament.hu)