Már épül a kerítés Ásotthalom térségében

A katonák acélkarókat vernek le a honvédség által előkészített terepen.

Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban az erdélyi Tusnádfürdőn jelentette be, hogy augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek. A miniszterelnök a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 25-ei fórumán azt mondta: az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől, tette hozzá.

A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott – jelezte a miniszterelnök.

Kovács Zoltán kormányszóvivő múlt szerdán közölte, hogy a kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet, így a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forinttal együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma kezelésére.

Vádat emeltek a debreceni menekülttábor négy lakója ellen. A négy menekült a gyanú szerint kenyérvágó késsel fenyegette meg egyik társát, és erőszakkal elvett tőle 1300 eurót – közölte hétfőn a hajdú-bihari főügyész.

Az egy fiatalkorú és három felnőttkorú menekült erőszakkal tuszkolták be társukat az egyik szobába, ahol a papírvágó késsel megfenyegetve levetkőztették, megütötték és elvették tőle a pénzét – ismertette Pocsai Edit.

A rablással megszerzett 1300 euróból 800-at sikerült a nyomozás során az egyik vádlottól lefoglalni, így a bűncselekménnyel okozott kár részben megtérült – tette hozzá a főügyész, s közölte azt is, hogy mind a négy vádlott előzetes letartóztatásban várja a Debreceni Járásbíróságon folytatódó eljárást.

A Debreceni Járási Ügyészség a vádiratában a felnőttkorú vádlottaknak fegyházbüntetést, a fiatalkorú társuknak pedig javítóintézeti nevelést indítványozott a felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősülő cselekmény miatt, ami öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – ismertette a hajdú-bihari főügyész.

Öt embert, köztük három rendőrt vett őrizetbe bűnszövetségben elkövetett embercsempészet és más bűncselekmények gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – közölte az ügyészség.

A közlemény szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben a KNYF szegedi regionális osztálya július 29-én egy Bács-Kiskun megye déli részén, Hercegszántó térségében működő embercsempész-hálózat több tagjánál tartott házkutatás eredményeként meggyanúsított öt embert.

A megalapozott gyanú szerint a rendőrök figyelték az 51-es főúton a járőrök mozgását, és erről egymással, illetve civil társaikkal egyeztettek. A megszerzett információkkal segítették civil társaikat abban, hogy az illegális határátlépőket szállító gépjármű hatósági ellenőrzését elkerüljék.

A három meggyanúsított rendőr a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon teljesített szolgálatot, szolgálati viszonyukat július 30-án megszüntették, és még aznap az ügyészség indítványára a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa elrendelte mind az öt őrizetbe vett ember előzetes letartóztatását.

Az Európai Unió menekültügyben kevésbé érintett országai most azzal segíthetnének Budapestnek, ha nem küldenék vissza Magyarországra azokat az illegális bevándorlókat, akiket a dublini egyezmény alapján visszaküldhetnek – vélekedett Dusan Drbohlav cseh szociológus a Mladá fronta Dnes című prágai lapban hétfőn megjelent interjúban. Magyarország – Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan – jelenleg nehéz helyzetben van, és nem tudja visszafogadni a területéről továbbutazó, de az Európai Unió más országaiban őrizetbe vett menekülteket. „Azonnali megoldást jelentene a helyzetre, ha az érintett országok megtartanák maguknak a »magyar« menekülteket” – jelentette ki Drbohlav.