A kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet – erről a kormányszóvivő még szerdán számolt be, a kormányülést követően. Kovács Zoltán akkor elmondta: így a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forinttal együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a menekültügy kezelésére.
Akár 300 ezer forintos bírság is kiszabható arra, aki az ideiglenes biztonsági határzár építését akadályozza – az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.
Lapunk utánajárt, hogy miként állnak össze ezek a horribilisnek tűnő összegek. A Belügyminisztérium parlamenti sajtóosztálya arról tájékoztatta az MNO-t, hogy az ideiglenes biztonsági határzár megépítésére a korábban kalkulált 6,5 milliárd forinton felül a kormány további 3,065 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el, ami a Honvédelmi Minisztérium költségvetését növeli meg.
A sajtóosztály azt is közölte, hogy az ellátotti létszám növekedése, az őrizet ellátása, a regisztrációs központ, valamint az új befogadóintézmények kialakításának kiadásaira 10 milliárd forintot különítettek el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részére. Ebben az összegben szerepel két új, egyenként ezer fő befogadására tervezett ideiglenes befogadóállomás építésének beruházási költsége is. Arról viszont csak később döntenek, hogy a két tábort hol hozzák létre – erről Kovács Zoltán beszélt a szerdai kormányülést követően.
Szintén a Belügyminisztérium költségvetését gyarapítja az a 9 milliárd forint, amit a rendőrség kap, melyből 4,7 milliárdot beruházásokra, 2,1 milliárdot dologi, 1,8 milliárdot személyi juttatásokra költhet.
A kerítés megépítésére immár 9,5 milliárd forintot szán a kormány, ami azt jelenti, hogy méterenként 54 ezer forintba kerül a 175 kilométeres határzár megvalósítása. Az egyelőre nem tiszta, hogy a korábban bejelentetthez képest másfélszeresére ugró költségekben mekkora szerepet játszik, hogy az eredetileg tervezett november végi határidőhöz képest már augusztus 31-re állnia kell a kerítésnek – amit Orbán Viktor kormányfő tusványosi előadásában jelentett be. Mindenesetre Csongrád megyében a héten már megkezdték a toborzást, olyanokat keresnek, akik regisztrált munkanélküliek, de jelenleg nem vesznek részt semmilyen közfoglalkoztatásban. A megyéből 215 fő felvételére számítanak, akiket két műszakban, napi nyolc órában foglalkoztatnának, elsősorban segédmunkásként, ingyenes étkezést és szállítást biztosítva részükre – jelezte Varga Márta, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője. Az utolsó kormánytájékoztatás szerint egyébként összesen 900 embernek kellene megépítenie a kerítést nyár végére, beleértve a kivezényelt honvédséget és a közfoglalkoztatottakat.
Lapunk több kerítésépítőnél is érdeklődött korábban, amikor még „csak” 37 ezer forintba került volna a kerítés métere, hogy mennyire reális az ár. Volt, aki nem kívánt válaszolni, más azzal hárított, hogy nem lehet az árakat összehasonlítani, mert teljesen más termékekről van szó. „Olyan, hogy piaci ár, nincs” – közölte az egyik megkérdezett cég. Ennek persze homlokegyenest ellentmond, hogy a kerítésépítéssel foglalkozó vállalkozások honlapjain konkrét árakat tüntetnek fel, különböző méretű, anyagú termékekre igen nagy részletességgel, drótkerítésre, fém- és betonoszlopokra, NATO-hálóra, kiegészítőkre, amiből kiderül, hogy 5-6 ezer forintnál aligha kerülhetne többe a kerítés métere, s a speciális terepviszonyok sem drágíthatják 37-54 ezer forintra méterét. Nem beszélve arról, hogy a kerítést a büntetés-végrehajtás üzemében gyártják, s a telepítésnél katonákat és alacsony bérű közfoglalkoztatottakat alkalmaznak. Hangsúlyozva, hogy a hivatkozott honlapot üzemeltető cég nem nyilatkozott lapunknak, a példának hozott oldaluk önmagáért beszél.
Friss hír, hogy polgári peres eljárást kezdeményez a Védegylet Pintér Sándor belügyminiszter, illetve Hende Csaba honvédelmi miniszter ellen a déli határzár miatt.
Több szempontból is káros lesz a helyi élővilágra a szerb határ mentén épített kerítés, ami ellen ráadásul semmit sem lehet tenni, ugyanis az a típusú zavarás, amit az építkezés, majd maga a fizikai határzár jelent, nem mérsékelhető – mondta az MNO-nak Bojtos Ferenc, a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodájának vezetője.
A Védegylet munkatársa, Jánossy András az ATV-ben azt mondta, a pert a természetvédelmi törvény alapján indítják, a szerb–magyar határra építendő kerítés ugyanis két fontos régészeti területet, illetve természetvédelmi területeket is érint – idézte a Vs.hu. A szervezet szerint a kormány csak környezetvédelmi, illetve örökségvédelmi engedélyekkel építhetne kerítést, előtte egyeztetni kellett volna a szerbekkel. A természetvédelmi területet ráadásul nemzetközi egyezmények is védik, ezért ha a bíróság úgy dönt, abba kell hagyni az építkezést, és helyre kell állítani az okozott kárt.
